Kifelejtették a felsőoktatási törvényből a tudományos diákköröket

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) szeretné elérni, hogy a tudományos diákköri mozgalom megfelelő súllyal szerepeljen a felsőoktatási törvényben - mondta Szendrő Péter, a szerveződés elnöke pénteken Kecskeméten.

  • Eduline

A több tízezer tagot felkaroló OTDT működéséhez anyagi feltételeket, törvényi kondíciókat kell biztosítani, hiszen ez jó esélyt ad arra, hogy az elitképzés megfelelő versenytársa legyen az eltömegesedő magyar felsőoktatásnak - közölte a tanács elnöke a TDK - Felsőoktatás - minőség című kétnapos konferencia zárónapján, sajtótájékoztatón. A kecskeméti városházán tartott, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) és az OTDT által közösen szervezett tanácskozáson hazai és határon túli magyar felsőoktatási intézmények vezetői, képviselői vettek részt. 

 

A konferencián a résztvevők egyhangúlag nyilatkozatot fogadtak el az új felsőoktatási törvény pénteken társadalmi vitára bocsátott vitaanyagának tehetséggondozást és minőséget érintő elemeinek javítása érdekében.  A nyilatkozat szerint a vitaanyag a kiszámítható módon működő és minőségi képzést, a tehetséggondozást előtérbe helyező felsőoktatás lehetőségét teremti meg. Azt szeretnék, ha ez a bevezetőben is megjelenne. Úgy látják, az anyag egyértelműen elkötelezett a tehetséggondozás mellett, de lényeges pontoknál kimaradtak a tudományos diákkörök.

 

"Ezen, legszélesebb körű és legnagyobb magyar hagyományú, hungarikumként is számon tartott tehetséggondozási szervezeti keret intézményi szerepének meghatározása és működési feltételeinek megteremtése nélkül a kitűzött cél nem valósítható meg" - áll a nyilatkozatban. A konferencia javasolja: a felsőoktatási törvényről szóló érdekegyeztetési folyamatba az oktatási kormányzat vonja be az Országos Tudományos Diákköri Tanácsot.

 

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki egy előadás megtartására érkezett a konferenciára, az MTI-nek azt mondta: a törvény vitaanyagában megfogalmazódnak olyan irányok, melyek a minőségi oktatást segítik. Az Akadémia elnöke úgy véli, helyes az, hogy a vitaanyag a magyar felsőoktatással szemben meglévő illúziókat csökkentené, s ha "ezt megteszi, már önmagában egy lépést tettünk előre. Remélem, hogy az ígéreteknek megfelelően inkább egy kerettörvényt alkotnak meg, amely nem próbálja az oktatásnak minden egyes részletét szabályozni" - fűzte hozzá Pálinkás József.

 MTI

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna