Hárommilliárd forintos fejlesztési program indult az ELTE-n, az Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE elnevezésű program célja az intézmény nemzetközi versenyképességének megerősítése az oktatás és kutatási minőség, személyi és szervezeti feltételeinek javításával.
Az intézmény csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a fejlesztések a reáltudományok, a bölcsészeti tudományok és a társadalomtudományok területén öt alprojektben valósulnak meg.
Mint kifejtették: a természettudományban és az informatikában technikai beruházások, világszínvonalú műszerek beszerzése van folyamatban, emellett a doktori képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók lehetőséget kapnak, hogy kiváló külföldi egyetemeken is tapasztalatot szerezzenek a kutatásban, és nemzetközi projektekben vegyenek részt.
Az ELTE emellett kiemelten kíván koncentrálni olyan kutatási területekre, melyek eredményei választ adnak az aktuális társadalmi-kulturális kihívásokra. A kiemelt kutatási területként említik többek között a számítógépes kutatásokat, a kultúrák közötti párbeszédet és az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatainak biopszichoszociális hátterét.
mti
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
