Hárommilliárd forintos fejlesztési program indult az ELTE-n, az Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE elnevezésű program célja az intézmény nemzetközi versenyképességének megerősítése az oktatás és kutatási minőség, személyi és szervezeti feltételeinek javításával.
Az intézmény csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a fejlesztések a reáltudományok, a bölcsészeti tudományok és a társadalomtudományok területén öt alprojektben valósulnak meg.
Mint kifejtették: a természettudományban és az informatikában technikai beruházások, világszínvonalú műszerek beszerzése van folyamatban, emellett a doktori képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók lehetőséget kapnak, hogy kiváló külföldi egyetemeken is tapasztalatot szerezzenek a kutatásban, és nemzetközi projektekben vegyenek részt.
Az ELTE emellett kiemelten kíván koncentrálni olyan kutatási területekre, melyek eredményei választ adnak az aktuális társadalmi-kulturális kihívásokra. A kiemelt kutatási területként említik többek között a számítógépes kutatásokat, a kultúrák közötti párbeszédet és az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatainak biopszichoszociális hátterét.
mti
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
