Nyilvánosak már a felsőoktatási intézmények által készített diplomás pályakövetési kutatások eredményei, ezekből többek között az is kiderül, hogy a diplomások 80 százaléka főállásban helyezkedett el, és bár munkakörülményeikkel igen, a jövedelmükkel és karrierlehetőségeikkel nem elégedettek. Igaz, csupán a megkérdezett fiatalok 10-20 százaléka felelt a kérdésekre.
Az egyetemek és főiskolák felméréseik során végzettjeiket kérdezték meg a diplomázásuk óta eltelt időszak tapasztalatairól, boldogulásukról a munka világában. Az eredmények több forrásból álltak össze, így a központi kutatásokból, valamint az intézményi kutatásokból, de ezeket a jövőben az Educatio államigazgatási adatokkal is ki szeretné egészíteni - jegyezte meg a felsőoktatási igazgató. Az intézményi kutatásokban 31 felsőoktatási intézmény vett részt, közülük nyolc azonban még nem szolgáltatott adatot.
Elégedetlenek a jövedelmükkel és a karrierlehetőségeikkel
A kutatási eredményekkel kapcsolatban Horváth Tamás, az Educatio Kft. felsőoktatási igazgatója elmondta: jellemzően a végzettek 80 százaléka főállásban és teljes munkaidőben tudott elhelyezkedni a végzést követő egy évben. Egyelőre arról nem tudtak adatokat gyűjteni, hogy mekkora a munkanélküliség aránya, de az elhelyezkedett fiatalok elégedettek munkakörülményeikkel. Negatív visszajelzés csak két területről érkezett: a válaszadók jövedelmeikkel és karrierlehetőségeikkel sincsenek megelégedve.
A megkérdezettek feleleteiből kiderült továbbá, hogy az átlagos fizetésük havi nettó 140 ezer forint, de igen nagy a szórás intézményenként, sőt az intézmények egyes karai között is. Például a pedagógusképzést folytató karokon, intézményekben a százezer forint alatti fizetés is előfordul, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről (BME) kikerülők 150-220 ezer forint között keresnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) diplomásai pedig 110-175 ezer, addig a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egykori hallgatói 99-191 ezer forint között keresnek.
Érdekes eredményt hozott, hogy a diplomások munkája mennyire kapcsolódik a végzettségükhöz: a BME válaszadóinak 16, az ELTE diákjainak 15, míg a PTE hallgatóinak csak 12 -19 százaléka mondta azt, hogy jenlegi munkája köthető az elvégzett szakhoz. A felmérés kiterjedt az aktív hallgatókra is, akiket arról kérdeztek, hogy terveznek-e további tanulmányokat, illetve mennyire tartják valószínűnek, hogy a diplomaszerzést követően el tudnak helyezkedni. A BME hallgatóinak fele a továbbtanulást választotta, míg az ELTE-n tanulók csupán 38 százaléka szeretné folytatni tanulmányait. Arra a kérdésre, hogy találnak-e munkát frissdiplomásként, a legtöbb intézmény hallgatói nagy arányban, 50-60 százalékban felelték azt, hogy igen.
A hallgatók 10-20 százaléka felelt a kérdésekre
A válaszadási arány átlagosan 10-20 százalék között mozgott, 11 válaszával az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem érte el a legmagasabb arányt 42 százalékkal, míg a legalacsonyabb 11 százalékos válaszadási arány az ELTE-n, az Óbudai Egyetemen, és a PTE-n volt jellemző. Legtöbben a Szegedi Tudományegyetemről válaszoltak, 1269 fő, ami 24 százalékos arányt jelentett.
Nehezebben helyezkednek el a bolognai rendszerben tanult hallgatók
Horváth Tamás a tájékoztatón beszélt arról is, hogy magyar felsőoktatás bolognai rendszerre történő átállásának egyik legnagyobb kérdése, hogy mire lesz elég az alapképzésben megszerzett diploma a munkaerőpiacon. Annak ellenére, hogy a kutatások csak 2009-ben indultak el, és tervezik a hagyományos és a bolognai rendszerben végzettek tapasztalatainak összehasonlítását, már most látható, hogy egyelőre nehezebben helyezkednek el a bolognai képzésből kikerülők - foglalta össze a szakember. A diplomás pályakövetési program európai uniós támogatással idén indult el a hazai egyetemeken és főiskolákon. A kutatásban résztvevő csaknem harminc felsőoktatási intézmény pályakövetési eredményei a Diplomán túl
érhetőek el.
edupress
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
