140 ezres átlagfizetés és szerény karrierlehetőségek a pályakezdőknél

Az egyetemek és főiskolák felméréseik során végzettjeiket kérdezték meg a diplomázásuk óta eltelt időszak tapasztalatairól, boldogulásukról a munka világában. Az eredmények több forrásból álltak össze, így a központi kutatásokból, valamint az intézményi kutatásokból, de ezeket a jövőben az Educatio államigazgatási adatokkal is ki szeretné egészíteni - jegyezte meg a felsőoktatási igazgató. Az intézményi kutatásokban 31 felsőoktatási intézmény vett részt, közülük nyolc azonban még nem szolgáltatott adatot.

Elégedetlenek a jövedelmükkel és a karrierlehetőségeikkel

A kutatási eredményekkel kapcsolatban Horváth Tamás, az Educatio Kft. felsőoktatási igazgatója elmondta: jellemzően a végzettek 80 százaléka főállásban és teljes munkaidőben tudott elhelyezkedni a végzést követő egy évben. Egyelőre arról nem tudtak adatokat gyűjteni, hogy mekkora a munkanélküliség aránya, de az elhelyezkedett fiatalok elégedettek munkakörülményeikkel. Negatív visszajelzés csak két területről érkezett: a válaszadók jövedelmeikkel és karrierlehetőségeikkel sincsenek megelégedve.

A megkérdezettek feleleteiből kiderült továbbá, hogy az átlagos fizetésük havi nettó 140 ezer forint, de igen nagy a szórás intézményenként, sőt az intézmények egyes karai között is. Például a pedagógusképzést folytató karokon, intézményekben a százezer forint alatti fizetés is előfordul, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről (BME) kikerülők 150-220 ezer forint között keresnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) diplomásai pedig 110-175 ezer, addig a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egykori hallgatói 99-191 ezer forint között keresnek.

Érdekes eredményt hozott, hogy a diplomások munkája mennyire kapcsolódik a végzettségükhöz: a BME válaszadóinak 16, az ELTE diákjainak 15, míg a PTE hallgatóinak csak 12 -19 százaléka mondta azt, hogy jenlegi munkája köthető az elvégzett szakhoz. A felmérés kiterjedt az aktív hallgatókra is, akiket arról kérdeztek, hogy terveznek-e további tanulmányokat, illetve mennyire tartják valószínűnek, hogy a diplomaszerzést követően el tudnak helyezkedni. A BME hallgatóinak fele a továbbtanulást választotta, míg az ELTE-n tanulók csupán 38 százaléka szeretné folytatni tanulmányait. Arra a kérdésre, hogy találnak-e munkát frissdiplomásként, a legtöbb intézmény hallgatói nagy arányban, 50-60 százalékban felelték azt, hogy igen.

A hallgatók 10-20 százaléka felelt a kérdésekre

A válaszadási arány átlagosan 10-20 százalék között mozgott, 11 válaszával az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem érte el a legmagasabb arányt 42 százalékkal, míg a legalacsonyabb 11 százalékos válaszadási arány az ELTE-n, az Óbudai Egyetemen, és a PTE-n volt jellemző. Legtöbben a Szegedi Tudományegyetemről válaszoltak, 1269 fő, ami 24 százalékos arányt jelentett.

Nehezebben helyezkednek el a bolognai rendszerben tanult hallgatók

Horváth Tamás a tájékoztatón beszélt arról is, hogy magyar felsőoktatás bolognai rendszerre történő átállásának egyik legnagyobb kérdése, hogy mire lesz elég az alapképzésben megszerzett diploma a munkaerőpiacon. Annak ellenére, hogy a kutatások csak 2009-ben indultak el, és tervezik a hagyományos és a bolognai rendszerben végzettek tapasztalatainak összehasonlítását, már most látható, hogy egyelőre nehezebben helyezkednek el a bolognai képzésből kikerülők - foglalta össze a szakember. A diplomás pályakövetési program európai uniós támogatással idén indult el a hazai egyetemeken és főiskolákon. A kutatásban résztvevő csaknem harminc felsőoktatási intézmény pályakövetési eredményei a Diplomán túl honlapján érhetőek el.

edupress