Megvan a Szegedi Tudományegyetem új rektora

Szabó Gábor akadémikust, a természettudományi kar lézerfizikusát választotta az intézmény rektorává a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusa hétfői ülésén.

  • Eduline
Szabó Gábor akadémikusra a 49 tagú testületből harmincketten adták voksukat, az azonos nevű másik jelöltet, Szabó Gábor mérnököt, az intézmény jelenlegi vezetőjét a szenátus tizenhét tagja támogatta - hangzott el az eredményt ismertető sajtótájékoztatón. A leköszönő rektor megbízatása június 30-ig szól, Szabó Gábor akadémikus pedig 2014. június 30-ig vezetheti a felsőoktatási intézményt.

A megválasztott rektor hangsúlyozta, hogy a szegedi egyetemen rektorváltás történt, de irányváltás nem lesz. Az SZTE sikeres volt az elmúlt hét évben, sok fontos fejlesztési projekt indult el a közelmúltban, az intézménynek azonban küzdenie kell olyan problémákkal, amelyek az egész magyar felsőoktatást érintik. Az egyik ilyen a képzés tömegessé válásához történő alkalmazkodás. Az 1950-es és az 1990-es évek között az adott korosztály tíz százalékát fogadta be a magyar felsőoktatás, ezért egyfajta elitképzés folyt. Ma már a korosztály 40-50 százaléka tanul tovább, a tömegképzésre való átállás azonban nem veszélyeztetheti a tehetséggondozást - mondta.

Szabó Gábor akadémikus szerint a bolognai rendszer hazai bevezetésében akadnak ugyan nehézségek, "nem lehet és nem szabad az egészet visszacsinálni”, hiszen a folyamat elsődleges célja az európai szinten átjárható és rugalmas felsőoktatás létrehozása. A professzor szerint több ponton is a jelenlegi struktúra átalakítására van szükség, ez azonban csak megfelelő hatástanulmányok ismeretében történhet, figyelembe véve azt, hogy melyek azok a területek - például az informatikai, mérnöki és pénzügyi képzés -, ahol már most is jól működik a rendszer. A magyar felsőoktatás teljes vertikumát lefedő Szegedi Tudományegyetemnek ebben kezdeményező szerepet kell játszania - tette hozzá.

Szabó Gábor 1954-ben született, fizikusdiplomáját Szegeden szerezte. Az SZTE optikai és kvantumelektronikai tanszékén dolgozik egyetemi tanárként, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Tíz magyar, öt egyesült államokbeli és három német szabadalom kötődik a nevéhez. 2007-től a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

 

mti

 

Hozzászólások

Az iskola mindent mérni akar – csak éppen a tanulás lényegét nem tudja

Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.

Lannert Judit: Rugalmasabb napkezdés, hosszabb szünetek és több mozgás jöhet az alsó tagozatokban szeptembertől

Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu