Kutató-elitegyetemi és kiváló egyetemi címeket adott át a kormányfő, az oktatási miniszter és az MTA elnöke pénteken a Parlamentben, az első alkalommal odaítélt, három évre szóló elismerésekben öt-öt felsőoktatási intézmény részesült.
Bajnai Gordon kormányfő az ünnepségen azt mondta, az a cél, hogy a magyar felsőoktatási intézmények teljesítményüknek és minőségüknek köszönhetően belátható időn belül felkerüljenek Európa és a világ felsőoktatási térképére. Kitért arra, hogy szembe kell nézni azzal a ténnyel, a világ vezető egyetemei között nem nagyon tartanak számon magyar felsőoktatási intézményeket, és a középmezőnyben is elvétve találkozni csak magyar intézménnyel. Ez mindenképpen aggasztó, és cselekvésre sarkall, mert hosszú távon csak a minőség számít - tette hozzá.
Bajnai Gordon beszélt arról is, hogy sok diploma ma használhatatlan, és egyre több a potenciális munkanélküli Magyarországon. Jelenleg háromszor annyian tanulnak a felsőoktatásban, mint a rendszerváltás idején, és csaknem hetven felsőoktatási intézmény működik - jegyezte meg. "Bármilyen nyersen hangzik, ki kell mondani, nem lehet és az ország szempontjából nem is kell mindenkinek diplomát szereznie" - mondta, hozzátéve: a gazdasági válság és az azt megelőző időszak rámutatott, hogy jól felkészült szakmunkásokra legalább akkora szükség van, mint kiválóan képzett diplomásokra. Aki viszont diplomát szerez, annak megalapozott, jól használható, versenyképes tudásra van szüksége, olyanra, amelyet Magyarországon és a világon is elismernek - folytatta a kormányfő, és kitért arra is, hogy jelenleg 13 felsőoktatási intézmény infrastrukturális beruházása valósul meg 55,5 milliárd forint értékben.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter a pályázati eredményeket ismertetve elmondta: kutató-elitegyetemi címet kapott a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem.
A kutató-elitegyetemi program elemei közé tartozik a szellemi potenciál fejlesztése, azaz az intézmények a nemzetközi életben elismert kutatókat foglalkoztatnak, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik. A program része a kutatás-fejlesztési infrastruktúra, a kiemelt kutatási területek és az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése. A miniszter kitért arra is, hogy a kutató-elitegyetemek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség uniós pályázatán három-három milliárd forintot nyertek el.mti2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
