Szuperszámítógépet kap három vidéki egyetem

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében bővítheti számítógép-állományát három vidéki felsőoktatási intézmény: a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ programját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen 4,2 milliárd forinttal támogatja. A szuperszámítógépeket az egyetemek alap és alkalmazott kutatásokra egyaránt használják majd, melyek eredményeit szintén az intézmények hasznosíthatják, az NIIFI mindössze a menedzsmentet végzi - mondta Dr. Máray Tamás, az NIIFI műszaki és K+F igazgatóhelyettese. A gépeket leghamarabb szeptemberben vehetik át az egyetemek.

  • Edupress
A 2007 óta tartó fejlesztés 4,2 milliárd forintos összegéből 2,2 milliárd forintot az adathálózat innovációjára, 1,1 milliárd forintot nagyteljesítményű számítástechnikai berendezésekre (szuperszámítógépekre), 0,9 milliárd forintot pedig videokonferencia-megoldásokra fordítanak. Dr. Máray Tamás elmondta, hogy a szuperszámítógépek a NIIFI tulajdonában lesznek, melyeket a Debreceni Egyetemre, a Pécsi Tudományegyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre helyeznek ki. Hozzátette, hogy szakmai szempontok alapján választották ki az üzemeltető és kiszolgáló intézményeket: azokat, akik erőforrássokkal járultak hozzá a gépek tárolásához szükséges helyszín kialakításához, valamint ezen egyetemek esetében merült fel a legnagyobb igény ilyen berendezések alkalmazására.

Az intézet HBONE+ (kiemelten a TIOP) projektjének célja, hogy magas színvonalú informatikai hátteret biztosítson a felsőoktatási intézmények által vezetett kutatások számára. A szuperszámítógépeket - melyek rendkívül nagy számítási teljesítményt nyújtanak és óriási méretű memóriával rendelkeznek -, nagyszabású számítási és modellezési feladatokhoz, illetve biológiai, matematikai, fizikai, informatikai és természettudományos kutatásokhoz fogják használni a szakemberek. A berendezések leghamarabb szeptemberben érkezhetnek meg hazánkba, melyek fogadására külön intézményenkénti szakértői csoportok alakultak. A berendezések segítségével alap- és alkalmazott kutatások egyaránt folynak majd, melyek témáját teljes egészében az egyetemek kutatói határozzák meg és az eredményeket is ők alkalmazzák, az NIIFI mindössze a menedzsmentet végzi. A beruházás előnye, hogy a szakértők jobb feltételek mellett ezentúl itthon is végezhetnek olyan kutatásokat, amelyeket eddig csak külföldön tehettek meg.

A szuperszámítógépekhez hasonló berendezések beszerzésére már korábban is volt példa, így jelenleg 10-20 gép van az országban, többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében (KFKI). Máray Tamás azonban hangsúlyozta: ezek lényegesen kisebb kapacitású gépek, mint az említett szuperszámítógépek, ezért ez a beruházás pillanatnyilag egyedülálló Magyarországon. Az Európai Unió tagországaiban néhány tucat szuperszámítógép található, ám ezek nagy része az NIIFI-hez hasonló intézetek tulajdonában állnak, egyetemek birtokában csak kisebb teljesítményű berendezések vannak. Az igazgatóhelyettes hozzáfűzte: ezek a szuperszámítógépek körülbelül 2-6 évig tekinthetők "szupernek" a gyors technikai és technológiai fejlődések miatt.

edupress
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.