Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében bővítheti számítógép-állományát három vidéki felsőoktatási intézmény: a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ programját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen 4,2 milliárd forinttal támogatja. A szuperszámítógépeket az egyetemek alap és alkalmazott kutatásokra egyaránt használják majd, melyek eredményeit szintén az intézmények hasznosíthatják, az NIIFI mindössze a menedzsmentet végzi - mondta Dr. Máray Tamás, az NIIFI műszaki és K+F igazgatóhelyettese. A gépeket leghamarabb szeptemberben vehetik át az egyetemek.
A 2007 óta tartó fejlesztés 4,2 milliárd forintos összegéből 2,2 milliárd forintot az adathálózat innovációjára, 1,1 milliárd forintot nagyteljesítményű számítástechnikai berendezésekre (szuperszámítógépekre), 0,9 milliárd forintot pedig videokonferencia-megoldásokra fordítanak. Dr. Máray Tamás elmondta, hogy a szuperszámítógépek a NIIFI tulajdonában lesznek, melyeket a Debreceni Egyetemre, a Pécsi Tudományegyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre helyeznek ki. Hozzátette, hogy szakmai szempontok alapján választották ki az üzemeltető és kiszolgáló intézményeket: azokat, akik erőforrássokkal járultak hozzá a gépek tárolásához szükséges helyszín kialakításához, valamint ezen egyetemek esetében merült fel a legnagyobb igény ilyen berendezések alkalmazására.
Az intézet HBONE+ (kiemelten a TIOP) projektjének célja, hogy magas színvonalú informatikai hátteret biztosítson a felsőoktatási intézmények által vezetett kutatások számára. A szuperszámítógépeket - melyek rendkívül nagy számítási teljesítményt nyújtanak és óriási méretű memóriával rendelkeznek -, nagyszabású számítási és modellezési feladatokhoz, illetve biológiai, matematikai, fizikai, informatikai és természettudományos kutatásokhoz fogják használni a szakemberek. A berendezések leghamarabb szeptemberben érkezhetnek meg hazánkba, melyek fogadására külön intézményenkénti szakértői csoportok alakultak. A berendezések segítségével alap- és alkalmazott kutatások egyaránt folynak majd, melyek témáját teljes egészében az egyetemek kutatói határozzák meg és az eredményeket is ők alkalmazzák, az NIIFI mindössze a menedzsmentet végzi. A beruházás előnye, hogy a szakértők jobb feltételek mellett ezentúl itthon is végezhetnek olyan kutatásokat, amelyeket eddig csak külföldön tehettek meg.
A szuperszámítógépekhez hasonló berendezések beszerzésére már korábban is volt példa, így jelenleg 10-20 gép van az országban, többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében (KFKI). Máray Tamás azonban hangsúlyozta: ezek lényegesen kisebb kapacitású gépek, mint az említett szuperszámítógépek, ezért ez a beruházás pillanatnyilag egyedülálló Magyarországon. Az Európai Unió tagországaiban néhány tucat szuperszámítógép található, ám ezek nagy része az NIIFI-hez hasonló intézetek tulajdonában állnak, egyetemek birtokában csak kisebb teljesítményű berendezések vannak. Az igazgatóhelyettes hozzáfűzte: ezek a szuperszámítógépek körülbelül 2-6 évig tekinthetők "szupernek" a gyors technikai és technológiai fejlődések miatt.
edupress
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
