Szuperszámítógépet kap három vidéki egyetem

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében bővítheti számítógép-állományát három vidéki felsőoktatási intézmény: a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) HBONE+ programját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen 4,2 milliárd forinttal támogatja. A szuperszámítógépeket az egyetemek alap és alkalmazott kutatásokra egyaránt használják majd, melyek eredményeit szintén az intézmények hasznosíthatják, az NIIFI mindössze a menedzsmentet végzi - mondta Dr. Máray Tamás, az NIIFI műszaki és K+F igazgatóhelyettese. A gépeket leghamarabb szeptemberben vehetik át az egyetemek.

  • Edupress
A 2007 óta tartó fejlesztés 4,2 milliárd forintos összegéből 2,2 milliárd forintot az adathálózat innovációjára, 1,1 milliárd forintot nagyteljesítményű számítástechnikai berendezésekre (szuperszámítógépekre), 0,9 milliárd forintot pedig videokonferencia-megoldásokra fordítanak. Dr. Máray Tamás elmondta, hogy a szuperszámítógépek a NIIFI tulajdonában lesznek, melyeket a Debreceni Egyetemre, a Pécsi Tudományegyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre helyeznek ki. Hozzátette, hogy szakmai szempontok alapján választották ki az üzemeltető és kiszolgáló intézményeket: azokat, akik erőforrássokkal járultak hozzá a gépek tárolásához szükséges helyszín kialakításához, valamint ezen egyetemek esetében merült fel a legnagyobb igény ilyen berendezések alkalmazására.

Az intézet HBONE+ (kiemelten a TIOP) projektjének célja, hogy magas színvonalú informatikai hátteret biztosítson a felsőoktatási intézmények által vezetett kutatások számára. A szuperszámítógépeket - melyek rendkívül nagy számítási teljesítményt nyújtanak és óriási méretű memóriával rendelkeznek -, nagyszabású számítási és modellezési feladatokhoz, illetve biológiai, matematikai, fizikai, informatikai és természettudományos kutatásokhoz fogják használni a szakemberek. A berendezések leghamarabb szeptemberben érkezhetnek meg hazánkba, melyek fogadására külön intézményenkénti szakértői csoportok alakultak. A berendezések segítségével alap- és alkalmazott kutatások egyaránt folynak majd, melyek témáját teljes egészében az egyetemek kutatói határozzák meg és az eredményeket is ők alkalmazzák, az NIIFI mindössze a menedzsmentet végzi. A beruházás előnye, hogy a szakértők jobb feltételek mellett ezentúl itthon is végezhetnek olyan kutatásokat, amelyeket eddig csak külföldön tehettek meg.

A szuperszámítógépekhez hasonló berendezések beszerzésére már korábban is volt példa, így jelenleg 10-20 gép van az országban, többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében (KFKI). Máray Tamás azonban hangsúlyozta: ezek lényegesen kisebb kapacitású gépek, mint az említett szuperszámítógépek, ezért ez a beruházás pillanatnyilag egyedülálló Magyarországon. Az Európai Unió tagországaiban néhány tucat szuperszámítógép található, ám ezek nagy része az NIIFI-hez hasonló intézetek tulajdonában állnak, egyetemek birtokában csak kisebb teljesítményű berendezések vannak. Az igazgatóhelyettes hozzáfűzte: ezek a szuperszámítógépek körülbelül 2-6 évig tekinthetők "szupernek" a gyors technikai és technológiai fejlődések miatt.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.