Hiller: Időben állítottuk meg a felsőoktatás színvonalesését

Magyarország az európai uniós átlagnál gyorsabban vezette be a Bologna-rendszert, és kapcsolódott be a Bologna-folyamatba - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter hétfőn Budapesten sajtóbeszélgetésen, amelyen a Budapesten és Bécsben csütörtökön és pénteken rendezendő oktatási miniszteri tanácskozás témájáról számolt be.

  • Eduline

Megemlítette azt is, hogy két év tapasztalata alapján a munkaerőpiac a hároméves képzés után kiadott diplomát befogadta, például "az informatikusok lábon elkeltek". A mesterszakok bevezetését is problémamentesnek nevezte, az első évben 200, idén a második évben 225 mesterszakot indítottak. A mesterdiplomások elhelyezkedéséről még nincs adat, hiszen ők még nem végeztek - mutatott rá.

Megítélése szerint időben állították meg a felsőoktatás színvonalesését, miután a kormányok egymásra licitáltak a hallgatói létszám emelésében. Az idén 386 ezren tanulnak főiskolán, egyetemen, és a rendszerváltás után a mintegy négyszeres növekedésre szükség is volt. 2006-tól kezdve viszont fokozatosan lezárták a mennyiségi növekedési szakaszt. Létszámát tekintve a műszaki, az informatikai és az orvosi képzést növelték, mert erre van kereslet. A keretszámot bővítették a természettudományos tanárképzésben is a relatíve alacsony pontszámmal, de azonnali megoldást nem lehet találni.

Hiller István arról is beszélt, hogy 2002 óta mintegy 125 milliárd forintot ruháztak be a felsőoktatás infrastruktúrájába. Ezáltal nincs olyan állami felsőoktatási intézmény, amelyet ne fejlesztettek volna és így nagyobb létszámú hallgató minőségi oktatására is alkalmasak lettek ezek az egyetemek, főiskolák. A fejlesztések eredményeként sokkal több külföldi egyetemistát tud fogadni a jövőben Magyarország, ehhez viszont idegen nyelvű oktatást kell biztosítani. Az orvosképzésben ezzel nincs is probléma, a többi szakképzés jelentős részében azonban fejlődni kell - tette hozzá a miniszter.

A csütörtökön kezdődő konferenciáról megjegyezte: a Bologna-dokumentum aláírása óta nem volt ilyen jelentős felsőoktatási konferencia Magyarországon. A találkozón a tagállamok értékelik az elmúlt tíz évet, illetve megtárgyalják a közös terveiket. A tárca vezetője sikernek és elismerésnek tartotta, hogy London, Prága és Leuven után Budapest is rendezhet Bologna-konferenciát. 

Csütörtökön 47 országból jönnek delegációk, mintegy 350 szakember. Ők a Parlament felsőházi termében tárgyalnak majd, és többek között arról döntenek, hogy az eddig megfigyelőként részt vevő Kazahsztánt felveszik-e. Az első napon egy független szakértőkből álló testület értékelését is meghallgatják a Bologna-folyamatról.

A konferencia pénteken Bécsben a Hofburgban folytatódik.

 

Hozzászólások

Szükség lesz a jövőben szakdolgozatra az AI korában?

A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.