Hiller: Időben állítottuk meg a felsőoktatás színvonalesését

Magyarország az európai uniós átlagnál gyorsabban vezette be a Bologna-rendszert, és kapcsolódott be a Bologna-folyamatba - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter hétfőn Budapesten sajtóbeszélgetésen, amelyen a Budapesten és Bécsben csütörtökön és pénteken rendezendő oktatási miniszteri tanácskozás témájáról számolt be.

  • Eduline

Megemlítette azt is, hogy két év tapasztalata alapján a munkaerőpiac a hároméves képzés után kiadott diplomát befogadta, például "az informatikusok lábon elkeltek". A mesterszakok bevezetését is problémamentesnek nevezte, az első évben 200, idén a második évben 225 mesterszakot indítottak. A mesterdiplomások elhelyezkedéséről még nincs adat, hiszen ők még nem végeztek - mutatott rá.

Megítélése szerint időben állították meg a felsőoktatás színvonalesését, miután a kormányok egymásra licitáltak a hallgatói létszám emelésében. Az idén 386 ezren tanulnak főiskolán, egyetemen, és a rendszerváltás után a mintegy négyszeres növekedésre szükség is volt. 2006-tól kezdve viszont fokozatosan lezárták a mennyiségi növekedési szakaszt. Létszámát tekintve a műszaki, az informatikai és az orvosi képzést növelték, mert erre van kereslet. A keretszámot bővítették a természettudományos tanárképzésben is a relatíve alacsony pontszámmal, de azonnali megoldást nem lehet találni.

Hiller István arról is beszélt, hogy 2002 óta mintegy 125 milliárd forintot ruháztak be a felsőoktatás infrastruktúrájába. Ezáltal nincs olyan állami felsőoktatási intézmény, amelyet ne fejlesztettek volna és így nagyobb létszámú hallgató minőségi oktatására is alkalmasak lettek ezek az egyetemek, főiskolák. A fejlesztések eredményeként sokkal több külföldi egyetemistát tud fogadni a jövőben Magyarország, ehhez viszont idegen nyelvű oktatást kell biztosítani. Az orvosképzésben ezzel nincs is probléma, a többi szakképzés jelentős részében azonban fejlődni kell - tette hozzá a miniszter.

A csütörtökön kezdődő konferenciáról megjegyezte: a Bologna-dokumentum aláírása óta nem volt ilyen jelentős felsőoktatási konferencia Magyarországon. A találkozón a tagállamok értékelik az elmúlt tíz évet, illetve megtárgyalják a közös terveiket. A tárca vezetője sikernek és elismerésnek tartotta, hogy London, Prága és Leuven után Budapest is rendezhet Bologna-konferenciát. 

Csütörtökön 47 országból jönnek delegációk, mintegy 350 szakember. Ők a Parlament felsőházi termében tárgyalnak majd, és többek között arról döntenek, hogy az eddig megfigyelőként részt vevő Kazahsztánt felveszik-e. Az első napon egy független szakértőkből álló testület értékelését is meghallgatják a Bologna-folyamatról.

A konferencia pénteken Bécsben a Hofburgban folytatódik.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.