Hiller: Időben állítottuk meg a felsőoktatás színvonalesését

Magyarország az európai uniós átlagnál gyorsabban vezette be a Bologna-rendszert, és kapcsolódott be a Bologna-folyamatba - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter hétfőn Budapesten sajtóbeszélgetésen, amelyen a Budapesten és Bécsben csütörtökön és pénteken rendezendő oktatási miniszteri tanácskozás témájáról számolt be.

  • Eduline

Megemlítette azt is, hogy két év tapasztalata alapján a munkaerőpiac a hároméves képzés után kiadott diplomát befogadta, például "az informatikusok lábon elkeltek". A mesterszakok bevezetését is problémamentesnek nevezte, az első évben 200, idén a második évben 225 mesterszakot indítottak. A mesterdiplomások elhelyezkedéséről még nincs adat, hiszen ők még nem végeztek - mutatott rá.

Megítélése szerint időben állították meg a felsőoktatás színvonalesését, miután a kormányok egymásra licitáltak a hallgatói létszám emelésében. Az idén 386 ezren tanulnak főiskolán, egyetemen, és a rendszerváltás után a mintegy négyszeres növekedésre szükség is volt. 2006-tól kezdve viszont fokozatosan lezárták a mennyiségi növekedési szakaszt. Létszámát tekintve a műszaki, az informatikai és az orvosi képzést növelték, mert erre van kereslet. A keretszámot bővítették a természettudományos tanárképzésben is a relatíve alacsony pontszámmal, de azonnali megoldást nem lehet találni.

Hiller István arról is beszélt, hogy 2002 óta mintegy 125 milliárd forintot ruháztak be a felsőoktatás infrastruktúrájába. Ezáltal nincs olyan állami felsőoktatási intézmény, amelyet ne fejlesztettek volna és így nagyobb létszámú hallgató minőségi oktatására is alkalmasak lettek ezek az egyetemek, főiskolák. A fejlesztések eredményeként sokkal több külföldi egyetemistát tud fogadni a jövőben Magyarország, ehhez viszont idegen nyelvű oktatást kell biztosítani. Az orvosképzésben ezzel nincs is probléma, a többi szakképzés jelentős részében azonban fejlődni kell - tette hozzá a miniszter.

A csütörtökön kezdődő konferenciáról megjegyezte: a Bologna-dokumentum aláírása óta nem volt ilyen jelentős felsőoktatási konferencia Magyarországon. A találkozón a tagállamok értékelik az elmúlt tíz évet, illetve megtárgyalják a közös terveiket. A tárca vezetője sikernek és elismerésnek tartotta, hogy London, Prága és Leuven után Budapest is rendezhet Bologna-konferenciát. 

Csütörtökön 47 országból jönnek delegációk, mintegy 350 szakember. Ők a Parlament felsőházi termében tárgyalnak majd, és többek között arról döntenek, hogy az eddig megfigyelőként részt vevő Kazahsztánt felveszik-e. Az első napon egy független szakértőkből álló testület értékelését is meghallgatják a Bologna-folyamatról.

A konferencia pénteken Bécsben a Hofburgban folytatódik.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.