„Tudom, mindenkinek az ugrik be elsőre, hogy egy bölcsész diplomásból maximum IT helpdeskes lehet valamelyik multinál. Pedig ez egyáltalán nincs így, a saját példámmal tudom igazolni. Először egy internetes portálnál dolgoztam a PR részlegen, aztán ugyanitt két évet lehúztam szerkesztőként is, pedig nincs újságíró diplomám, sima dupla-nyelvszakos vagyok. Innen pályáztam meg egy állást egy jó nevű nemzetközi non-profit szervezetnél, ahol harmadik éve projekt-menedzser vagyok. Ennek a munkakörnek a megnevezése elsőre nem árul el semmit, viszont én tudom, hogy pontosan azt csinálom, amire mindig is vágytam. És nem utolsó sorban, a fizetésemmel is meg vagyok elégedve, 200 ezret viszek haza a borítékban, és erre jönnek még rá a plusz juttatások.” – foglalja össze eddigi pályáját Zsuzsanna, aki francia-olasz szakon végzett az egyetemen.

És nem Zsuzsanna az egyetlen, aki elégedett a helyzetével, és úgy gondolja, hogy a munka világában is megtalálta a helyét. Gábor például harminckét éves, történelem-filozófia szakot végzett, és negyedik éve dolgozik az egyik minisztériumban. Felsőfokon beszél németül, és – saját bevallása szerint – majdnem felsőfokon angolul. Jelenleg osztályvezető helyettes, távlati terveiben azonban szerepel, hogy pár évet külföldön szeretne dolgozni: „akár még a diplomáciai terület is szóba jöhet, jók lesznek a referenciáim” – árulja el nekünk az echte bölcsész.

Plusz diplomák  

A bölcsész végzettségűek általában tisztában vannak vele, hogy diplomájuk nem a legversenyképesebb a piacon. Mivel azonban nem véletlenül választották annak idején a szakot, ahol diplomáztak, többségükről az is elmondható, hogy tudatosak és reálisan látják esélyeiket – fejti ki az eduline-nak az egyik állami nagyvállalat humánerőforrás részlegének vezetője. Sok bölcsész jelentkezővel volt már dolgunk a cégnél, és közülük sokat fel is vettünk. Tévhit, hogy ők a fellegekben járnak, és két dossziét nem lehet rájuk bízni. A nálunk dolgozó bölcsészek remekül megállják a helyüket és vannak olyan jó problémamegoldók, vagy csapatjátékosok, mint közgazdász, vagy jogász társaik.

A pozitív – és a friss diplomás bölcsészek számára mindenképp biztató - értékelés mellett azonban azt is megemlíti a HR szakember, hogy egyre többen érkeznek az alap diplomájuk mellett felmutatható egyéb diplomákkal, melyeket legtöbbször kettő-négy félév alatt szereznek meg, s amelyek már egyértelműen a munkaerő-piaci versenyképességet hivatottak erősíteni. Tipikusan ilyennek számítanak például az üzleti tudományok, nemzetközi kapcsolatok, vagy menedzsment típusú diplomák, amelyek megszerzéséért sok pénzt fizetnek a másod- harmad-diplomázó bölcsészek, a papír mögött rejlő tényleges tudást azonban többnyire fenntartásokkal kezelik a HR-es kollegák. „Az sosem baj, ha valaki más területen is képesítést szerez, akár még jól is jöhet egy állásinterjúnál. Azt azonban tudni kell, hogy a cégvezetők jobban szeretik, ha a két féléves üzleti jellegű posztgraduális képzés mondjuk, egy gazdasági diplomával párosul: ilyenkor jobban elhiszik, hogy a jelölt mélységében is tisztában van az üzleti fogalmakkal.” – von mérleget a szakértő.

Újságírók, szóvivők, sajtósok

A bölcsész diplomások között némileg speciális helyzetben vannak a kommunikáció szakot végzettek – ők azok, akik a leginkább kilógnak a „filoszok” sorából. És bár az elmúlt évek felvételi statisztikái szerint ez a terület rendkívül népszerű (szinte nincs már olyan felsőoktatási intézmény Magyarországon, amelyik mára ne indította volna el saját kommunikációs képzését), az e szakon végzettek álláspiaci megítélése igen kettős. Mert egyfelől a cégek és intézmények keresik ugyan a jól beszélő és író, kapcsolatteremtésben kitűnő munkaerőt, másfelől viszont igen közkeletű az a vélekedés is, hogy a kommunikációs diploma megszerzése önmagában papírgyártás, vagyis ha nem párosul egyéb végzettséggel is, akkor nem sokat ér.

„Tény, hogy a kommunikációs diploma is a „billegő” kategóriába tartozik, ha toborzásról van szó: vagy behívják interjúra a birtokosát, vagy nem. Sokan nem sejtenek tényleges tudást mögötte, azonban ha a jelentkező ezt még meg tudja fejelni mondjuk két felsőfokú nyelvismerettel, már rögtön más a helyzet.” – állítja a HR szakember. Rengeteg terület van, ahol egy kommunikáció szakos bölcsész sikerrel mérettetheti meg magát, ezek közé tartoznak például, a sajtófőnöki, szóvivői állások a regionális és országos intézményeknél, hatóságoknál, vagy állami hivatalokban. A multik és egyéb gazdasági szervezetek pedig mindig keresik a PR-menedzseri és reklámfőnöki teendőket ellátó szakembereket. Az újságíróként, rádiós- vagy televíziós szerkesztőként való elhelyezkedésért pedig meg kell vívni ugyan a harcot, de az internetes médiarobbanás világában rengeteg portál keres jó tollú, felkészült és a világ dolgaira rálátással rendelkező pályakezdőket.  

Számít, hogy ki adja a diplomát

Mivel a karrierút már az egyetem kiválasztásánál elkezdődik, nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a munkaerőpiac hogyan vélekedik a különböző felsőoktatási intézményekről. Egy 2008-as országos felmérés tanúsága szerint a bölcsészdiplomások esetében fokozottan érvényesül az a tendencia, hogy a vállalatok HR-esei, és a toborzó cégek kiemelten preferálják az ELTÉ-n szerzett diplomát. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete ezer cég körében végezte a felmérést, s egy ekkora léptékű kutatás esetében a számok ritkán szoktak csalni. A végeredményből jól látszik, hogy az ELTE BTK 10 pontot érő osztályzata után a következő intézmény mindössze 3,28 pontot kapott. Ez pedig praktikusan annyit jelent, hogy a potenciális álláskeresőnek háromszoros esélye van arra, hogy egyáltalán behívják interjúzni akkor, ha az ELTE BTK-n végzett.

A felmérésből egyébként más is kiderült: például az, hogy a vizsgálatban résztvevő cégek képviselői leginkább olyan készségeket várnának el a jelentkezőktől, mint a precíz- és önálló munkavégzés, a csapatmunkára való rátermettség, számítógép kezelés és az idegen nyelvek ismerete. Márpedig, ami az utóbbit illeti: a bölcsészek mindent visznek.

Kanaki Anna

eduline