Nem igaz, hogy a bölcsészek esélytelenek az álláspiacon

Szintetizálás, gyors tanulási képesség és terhelhetőség. Leginkább ezekben a kompetenciákban erősek a bölcsészek, és téved, aki szerint ez kevés. Akibe a tudományon kívül szorult némi kreativitás is, és jó csapatjátékos, az könnyedén találhat munkát magának a versenyszférában is reklám, marketing, vagy HR területen. Ha ehhez még két nyelvet is beszél felsőfokon, akkor nyert ügye van. Munkapiaci körkép bölcsész-szemmel.

  • Eduline

„Tudom, mindenkinek az ugrik be elsőre, hogy egy bölcsész diplomásból maximum IT helpdeskes lehet valamelyik multinál. Pedig ez egyáltalán nincs így, a saját példámmal tudom igazolni. Először egy internetes portálnál dolgoztam a PR részlegen, aztán ugyanitt két évet lehúztam szerkesztőként is, pedig nincs újságíró diplomám, sima dupla-nyelvszakos vagyok. Innen pályáztam meg egy állást egy jó nevű nemzetközi non-profit szervezetnél, ahol harmadik éve projekt-menedzser vagyok. Ennek a munkakörnek a megnevezése elsőre nem árul el semmit, viszont én tudom, hogy pontosan azt csinálom, amire mindig is vágytam. És nem utolsó sorban, a fizetésemmel is meg vagyok elégedve, 200 ezret viszek haza a borítékban, és erre jönnek még rá a plusz juttatások.” – foglalja össze eddigi pályáját Zsuzsanna, aki francia-olasz szakon végzett az egyetemen.

És nem Zsuzsanna az egyetlen, aki elégedett a helyzetével, és úgy gondolja, hogy a munka világában is megtalálta a helyét. Gábor például harminckét éves, történelem-filozófia szakot végzett, és negyedik éve dolgozik az egyik minisztériumban. Felsőfokon beszél németül, és – saját bevallása szerint – majdnem felsőfokon angolul. Jelenleg osztályvezető helyettes, távlati terveiben azonban szerepel, hogy pár évet külföldön szeretne dolgozni: „akár még a diplomáciai terület is szóba jöhet, jók lesznek a referenciáim” – árulja el nekünk az echte bölcsész.

Plusz diplomák  

A bölcsész végzettségűek általában tisztában vannak vele, hogy diplomájuk nem a legversenyképesebb a piacon. Mivel azonban nem véletlenül választották annak idején a szakot, ahol diplomáztak, többségükről az is elmondható, hogy tudatosak és reálisan látják esélyeiket – fejti ki az eduline-nak az egyik állami nagyvállalat humánerőforrás részlegének vezetője. Sok bölcsész jelentkezővel volt már dolgunk a cégnél, és közülük sokat fel is vettünk. Tévhit, hogy ők a fellegekben járnak, és két dossziét nem lehet rájuk bízni. A nálunk dolgozó bölcsészek remekül megállják a helyüket és vannak olyan jó problémamegoldók, vagy csapatjátékosok, mint közgazdász, vagy jogász társaik.

A pozitív – és a friss diplomás bölcsészek számára mindenképp biztató - értékelés mellett azonban azt is megemlíti a HR szakember, hogy egyre többen érkeznek az alap diplomájuk mellett felmutatható egyéb diplomákkal, melyeket legtöbbször kettő-négy félév alatt szereznek meg, s amelyek már egyértelműen a munkaerő-piaci versenyképességet hivatottak erősíteni. Tipikusan ilyennek számítanak például az üzleti tudományok, nemzetközi kapcsolatok, vagy menedzsment típusú diplomák, amelyek megszerzéséért sok pénzt fizetnek a másod- harmad-diplomázó bölcsészek, a papír mögött rejlő tényleges tudást azonban többnyire fenntartásokkal kezelik a HR-es kollegák. „Az sosem baj, ha valaki más területen is képesítést szerez, akár még jól is jöhet egy állásinterjúnál. Azt azonban tudni kell, hogy a cégvezetők jobban szeretik, ha a két féléves üzleti jellegű posztgraduális képzés mondjuk, egy gazdasági diplomával párosul: ilyenkor jobban elhiszik, hogy a jelölt mélységében is tisztában van az üzleti fogalmakkal.” – von mérleget a szakértő.

Újságírók, szóvivők, sajtósok

A bölcsész diplomások között némileg speciális helyzetben vannak a kommunikáció szakot végzettek – ők azok, akik a leginkább kilógnak a „filoszok” sorából. És bár az elmúlt évek felvételi statisztikái szerint ez a terület rendkívül népszerű (szinte nincs már olyan felsőoktatási intézmény Magyarországon, amelyik mára ne indította volna el saját kommunikációs képzését), az e szakon végzettek álláspiaci megítélése igen kettős. Mert egyfelől a cégek és intézmények keresik ugyan a jól beszélő és író, kapcsolatteremtésben kitűnő munkaerőt, másfelől viszont igen közkeletű az a vélekedés is, hogy a kommunikációs diploma megszerzése önmagában papírgyártás, vagyis ha nem párosul egyéb végzettséggel is, akkor nem sokat ér.

„Tény, hogy a kommunikációs diploma is a „billegő” kategóriába tartozik, ha toborzásról van szó: vagy behívják interjúra a birtokosát, vagy nem. Sokan nem sejtenek tényleges tudást mögötte, azonban ha a jelentkező ezt még meg tudja fejelni mondjuk két felsőfokú nyelvismerettel, már rögtön más a helyzet.” – állítja a HR szakember. Rengeteg terület van, ahol egy kommunikáció szakos bölcsész sikerrel mérettetheti meg magát, ezek közé tartoznak például, a sajtófőnöki, szóvivői állások a regionális és országos intézményeknél, hatóságoknál, vagy állami hivatalokban. A multik és egyéb gazdasági szervezetek pedig mindig keresik a PR-menedzseri és reklámfőnöki teendőket ellátó szakembereket. Az újságíróként, rádiós- vagy televíziós szerkesztőként való elhelyezkedésért pedig meg kell vívni ugyan a harcot, de az internetes médiarobbanás világában rengeteg portál keres jó tollú, felkészült és a világ dolgaira rálátással rendelkező pályakezdőket. 

Számít, hogy ki adja a diplomát

Mivel a karrierút már az egyetem kiválasztásánál elkezdődik, nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a munkaerőpiac hogyan vélekedik a különböző felsőoktatási intézményekről. Egy 2008-as országos felmérés tanúsága szerint a bölcsészdiplomások esetében fokozottan érvényesül az a tendencia, hogy a vállalatok HR-esei, és a toborzó cégek kiemelten preferálják az ELTÉ-n szerzett diplomát. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete ezer cég körében végezte a felmérést, s egy ekkora léptékű kutatás esetében a számok ritkán szoktak csalni. A végeredményből jól látszik, hogy az ELTE BTK 10 pontot érő osztályzata után a következő intézmény mindössze 3,28 pontot kapott. Ez pedig praktikusan annyit jelent, hogy a potenciális álláskeresőnek háromszoros esélye van arra, hogy egyáltalán behívják interjúzni akkor, ha az ELTE BTK-n végzett.

A felmérésből egyébként más is kiderült: például az, hogy a vizsgálatban résztvevő cégek képviselői leginkább olyan készségeket várnának el a jelentkezőktől, mint a precíz- és önálló munkavégzés, a csapatmunkára való rátermettség, számítógép kezelés és az idegen nyelvek ismerete. Márpedig, ami az utóbbit illeti: a bölcsészek mindent visznek.

Kanaki Anna

eduline

 

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.