Kollégium, albérlet, saját lakás: hol alszik a diák?

„Jól érzem magam ebben a koliban, nyugis, hárman lakunk egy szobában, és a díj csak 8500 forint, amiben az internet is benne van.”- mondja a biológia szakos Timi. Ő azon szerencsések egyike, aki már negyedik éve lakik a kétszáz férőhelyes ELTE Nándorfehérvári úti Kollégiumában.

A jó színvonalú, erős kollégiumi hálózat elősegíti a társadalmi mobilitást - állítják oktatási szakemberek. Míg itthon közel 400 ezer hallgató tanul a felsőoktatásban, addig az összes kollégiumi férőhely 40-50 ezer közöttire tehető. A kormány, illetve az oktatási tárca a PPP (Public Private Partnership) program keretében vállalta, hogy több, mit 10 ezer új diákotthoni férőhelyet hoz létre és 20 ezer kollégiumi helyet újít fel. A program lényege, hogy a kollégium felújítását/építését végző cég húsz éven át üzemelteti is az épületet. 

„A kollégiumok rekonstrukciója jól halad, a vállalt 20 ezer férőhelyből 94 százalék fog megújulni 2009 végére” - szól az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése.

Helycsere

Bár az Oktatási Minisztérium beszámolója szerint 2008-ban több mint 7 ezer új kollégiumi helyet adtak át, az új férőhelyek száma nem versenyezhet a felsőoktatásba jelentkezők növekedésével, mely az idén 27 ezerrel volt több a tavalyinál. A csak lassan javuló kollégiumi állapotokra jó példa az ELTE Kőrösi diákotthona melyben áldatlan állapotok uralkodnak.

A kollégiumi árak 8 - 20 ezer forint között mozognak, ám ez lényegesen olcsóbb, mint egy albérlet ára. A megüresedő helyekre viszont, szigorúan szociális és tanulmányi alapon igyekeznek felvenni a hallgatókat. Sokan azonban nincsenek megelégedve a felvételi kritériumok alkalmazásával. „Az átlagom 4,5-ös, Pesttől több mint 200 kilométerre lakom, édesanyám özvegy, két testvérem van és nem vettek fel idén. Kíváncsi vagyok, kiket vesznek fel akkor a kollégiumba?” - panaszkodik a felvételi rendszerre egy másodéves diák.

Az ellentmondásosságokat jól jelzi, hogy a felvétel után sokan lemondanak kollégiumi helyükről és átadják, - sok esetben árulják - azokat. A dolog lényege, hogy a felvett „meghirdeti” (például kollégiumi fórumon) kiköltözését, helyét átadja másnak, így innentől kezdve az ő nevén valaki más lakik, némileg több pénzért, mint a kollégiumi díj. Ez azonban bűncselekménynek számít, ráadásul a helyet átadó egy szociálisan rászorulót is elüthet a bejutás esélyétől.

Otthon, édes otthon

Nyugat- Európában általános az, hogy a szülők hosszú távú befektetésként, lakást vásárolnak gyereküknek az egyetemi évekre. Nagy-Britanniában –ahol majd kétmillió egyetemi hallgató tanul- egy kisebb családi ház ára 150-250 ezer font (46-77 millió forint) között van, attól függően, hogy milyen paraméterekkel rendelkezik, és hol helyezkedik el. Egy albérlet ára pedig 125- 325 font (39 – 100ezer forint) lehet hetente.

Bár a válság miatt a trend csökkenő, - különösen vidéken - sok módosabb szülő nálunk is él ezzel a lehetőséggel, és albérlet fizetése helyett lakást vesz a fővárosban vagy az egyetemi városokban diák gyermekének. „Hosszútávon anyagilag sokkal jobban megéri egy lakást venni valahol az egyetemhez közel, mint évekig albérleti díjat fizetni és ez befektetésnek sem utolsó” – mondja Judit, akinek másodéves orvostanhallgató lánya egy általuk megvásárolt lakásban lakik a IX. kerületben. „Amint megvettük rögtön meghirdettük albérletnek, így Kriszta most egy lakótársával lakik. A rezsivel így nincs gond. Hogy eladjuk vagy megtartjuk az egyetemi évek után, ez még a jövő zenéje” – ecseteli a szülő a saját lakás praktikus előnyeit.

A remény a bérlemény

A többség azonban nem ilyen szerencsés. Budapesten vagy az egyetemi városokban a diákok leginkább többen összeállva bérelnek lakást, a főbérlős albérleti megoldások kezdenek teljesen eltűnni. Augusztus-szeptemberben - a hallgatóknak köszönhetően - általában megélénkül az albérleti piac és a kínálat bővülésével a bérleti díjakból akár 30 százalékot is engednek a tulajdonosok – állítják ingatlanszakemberek. Egyetemhez közeli kerületekben (ilyen például a VIII., IX., XI. kerület) azonban stabilan tartják magukat az albérleti díjak, egy kiadó lakás ára 60 ezer forint/hótól indul, amit persze nagyban befolyásol a közlekedés, a lakás elosztása, és állapota.

Szegeden, - ahol a több diák miatt megnőtt a kereslet az albérletek iránt- egy egyetemtől viszonylag távolabbi távfűtéses panellakás bérleti díja legfeljebb 35 ezer forint. A felkapottabb belvárosi lakások itt is elérhetik a 100 ezres összeget. A kínálatra az ellenpélda Miskolc, ahol a kollégiumi helyek bővülésével párhuzamosan csökkent az albérletek utáni kereslet.  Az egyetem környéki garzonokat havi 25-30 ezer forintért, a két- és háromszobásakat 35-50 ezer forint között lehet bérbe venni. Ám sok diák egyszerűen képtelen megfizetni ezeket az összegeket, így maradnak a többen bérelt külvárosi lakások, és a kollégiumi várólista.

Schäffer Dániel

eduline