A gazdasági-társadalmi átrendeződések nyomán átalakult felsőoktatási felvevőpiac hatására változott és a mai napig dinamikusan változik az agrár- és vidékfejlesztést felsőfokon oktató intézmények képzési kínálata. Képzésjellemzők a HVG Diploma 2009 különszámából.
A hagyományosan világhírű magyar felsőfokú mezőgazdasági képzés elsősorban jelentős specializációval alkalmazkodott: új szakmák, tudományterületek alakultak ki (állattenyésztő mérnök, tájrendező és kertépítő mérnök), egy-egy részterület önállósult (növénytermesztési mérnök, informatikus és szakigazgatási agrármérnök), más szakok egyéb képzésterületi ismeretekkel egészültek ki (gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök).
Napjainkban az agrárképzésben már nem pusztán mezőgazdasági értelmiségieket bocsát ki: napjainkban a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági tantárgyak mellett a nagyüzemi vagy az egyéni gazdálkodásba bekapcsolódók számára egyaránt szükséges olyan tudások szerezhetők meg, mint a menedzselés, a marketing, az informatika, így a nemzetközi élelmiszer-ipari versenyhez is alkalmazkodni képes szakemberek kerülnek ki az intézményekből. A felvételizők 2008-ban is nagy számban jelentkeztek például a komplex vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási szemléleten alapuló új szakokra, igaz, nem csökkent a nagy hagyományokra visszatekintő képzések – az erdészet, az állatorvoslás vagy a kertészet – vonzereje sem.
A többciklusú rendszerben hat képzési ágon (agrárműszaki, élelmiszer- és kertészmérnöki, erdőmérnöki, gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki, környezetgazdálkodási és természetvédelmi) alapozó tanulmányok kezdhetők el, amelyekre ráépül a mesterképzés, egyedül az állatorvosi ágon nem kétciklusú, hanem egységes, más szóval osztatlan a képzés.
Az agrár- és vidékfejlesztés iránt érdeklődő érettségizőket a képzési ágakon belül összesen 15 alapszak és egy osztatlan szak várja, a bachelorszakokon végzők pedig 2009-ben – legalábbis a 2008. októberi akkreditációs adatok szerint – több mint 20 mesterszakon pályázhatnak továbbtanulásra. Az ország 12 felsőoktatási intézményében, 24 karon folyik agrárképzés, döntően vidéki képzési centrumokban. A fővárosban a Budapesti Corvinus Egyetem kertészeti, élelmiszer-ipari, tájtervezési és gazdálkodástudományi karain, valamint a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán hirdetnek agrárszakokat.
Az agrárképzési rangsorokról, a szakmakilátásokról és a diplomaértékről a HVG Diploma 2009 különszámában olvashat.
Nálunk még korlátozott számban megvásárolhatóA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
