Mit kell tudni az agrárképzésről?

A gazdasági-társadalmi átrendeződések nyomán átalakult felsőoktatási felvevőpiac hatására változott és a mai napig dinamikusan változik az agrár- és vidékfejlesztést felsőfokon oktató intézmények képzési kínálata. Képzésjellemzők a HVG Diploma 2009 különszámából.

  • Eduline

A hagyományosan világhírű magyar felsőfokú mezőgazdasági képzés elsősorban jelentős specializációval alkalmazkodott: új szakmák, tudományterületek alakultak ki (állattenyésztő mérnök, tájrendező és kertépítő mérnök), egy-egy részterület önállósult (növénytermesztési mérnök, informatikus és szakigazgatási agrármérnök), más szakok egyéb képzésterületi ismeretekkel egészültek ki (gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök).

Napjainkban az agrárképzésben már nem pusztán mezőgazdasági értelmiségieket bocsát ki: napjainkban a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági tantárgyak mellett a nagyüzemi vagy az egyéni gazdálkodásba bekapcsolódók számára egyaránt szükséges olyan tudások szerezhetők meg, mint a menedzselés, a marketing, az informatika, így a nemzetközi élelmiszer-ipari versenyhez is alkalmazkodni képes szakemberek kerülnek ki az intézményekből. A felvételizők 2008-ban is nagy számban jelentkeztek például a komplex vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási szemléleten alapuló új szakokra, igaz, nem csökkent a nagy hagyományokra visszatekintő képzések – az erdészet, az állatorvoslás vagy a kertészet – vonzereje sem.

A többciklusú rendszerben hat képzési ágon (agrárműszaki, élelmiszer- és kertészmérnöki, erdőmérnöki, gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki, környezetgazdálkodási és természetvédelmi) alapozó tanulmányok kezdhetők el, amelyekre ráépül a mesterképzés, egyedül az állatorvosi ágon nem kétciklusú, hanem egységes, más szóval osztatlan a képzés.

Az agrár- és vidékfejlesztés iránt érdeklődő érettségizőket a képzési ágakon belül összesen 15 alapszak és egy osztatlan szak várja, a bachelorszakokon végzők pedig 2009-ben – legalábbis a 2008. októberi akkreditációs adatok szerint – több mint 20 mesterszakon pályázhatnak továbbtanulásra. Az ország 12 felsőoktatási intézményében, 24 karon folyik agrárképzés, döntően vidéki képzési centrumokban. A fővárosban a Budapesti Corvinus Egyetem kertészeti, élelmiszer-ipari, tájtervezési és gazdálkodástudományi karain, valamint a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán hirdetnek agrárszakokat.

Az agrárképzési rangsorokról, a szakmakilátásokról és a diplomaértékről a HVG Diploma 2009 különszámában olvashat.

Nálunk még korlátozott számban megvásárolható
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.