Játékként indult, hobbi, majd szakma lett belőle

„Munkanapjaim szerencsére változatosak” – avat be minket a részletekbe Balogh Ákos, a Rubin Informatikai Zrt. fejlesztője, akit informatikusként munkahelyi mindennapjairól kérdeztünk.

  • Eduline

„A fejlesztői munkakör alapvetően három részből áll: tervezés, kódolás és tesztelés. A feladat nagyságától függően ezek órákban, napokban és hetekben is mérhetőek. A tervezés során igyekszem a legnagyobb pontossággal megmondani, hogy egyes feladatokhoz mennyi idő szükséges, így pontosabban tudható előre, hogy egy-egy nap mivel fogok foglalkozni.”

Az előre tervezett feladatok mellett természetesen mindig beesnek váratlan események, sürgős munkák is, amelyek elsőbbséget élveznek. Ezeknek a gyors és segítőkész kezelése elengedhetetlen az ügyfelek elégedettségéhez. Ilyenkor a probléma nagyságától és a határidőktől függően a munka éjszakába is nyúlhat, de mivel szereti munkáját, így az ilyen eseteket inkább kihívásként kezeli. Tagadhatatlan, hogy ebben a munkakörben is a "gyakorlat teszi a mestert", ami csak sok kitartással, szorgalommal és tanulással érhető el. Fontos a naprakészség a legújabb szakmai trendekkel, technológiákkal kapcsolatban. Szakmai internetes oldalak vagy újságok segítenek ebben, amelyeket ajánlatos böngészni akár napközbeni kikapcsolódás gyanánt is.

Balogh Ákostól az általános iskola első éveiben látott először számítógépet. „Ez egy C64 volt. Nagyon megtetszett, természetesen, mint játékgép.” Később szüleitől is kapott egyet, így a játék mellett hamar elkezdett ismerkedni a programozással is. Minden bizonnyal ez adta meg a lökést, hogy számítástechnikai középiskolába menjen, ahol megismerkedik a PC-vel és már tantárgyi keretben tanul programozni, ami egyben a hobbija is lesz. Ezután már nem volt kérdéses, hogy mi is érdekli igazán, és milyen területen tanuljon tovább.

Minden bizonnyal minden szakmának megvan a maga szépsége, így az informatikának is. Balogh Ákos szerint ilyenek például a napi rendszerességgel felbukkanó új kihívások, az alkotás szépségei, és a folyamatos tanulás, az újabb és újabb dolgok megismerése.

Arra a kérdésre, hogy a jó szakembernek milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, Balogh Ákos mindenek előtt a kitartást hangsúlyozta. A legtöbb esetben egy-egy új dolog bevezetése, fejlesztése sok előre nem várt problémába, akadályba ütközik. Ezeket néha csak hosszan tartó körbenjárással lehet megoldani. Egy másik nagyon fontos dolog az újdonságokra való nyitottság. Aki nem fejleszti magát a kor követelményei szerint, az lemarad, és hátrányba kerül a munkaerőpiacon.

„Nem vagyunk egyformák, ezért szerintem mindenkinek más és más lehet a vonzó egy-egy szakmában, mint ahogy minden másban is. Ezt döntse el mindenki saját maga. Ami viszont biztos,hogy ha valaki nem szeret belemélyedni dolgokba és jobban szereti a futkosást annak nem ezt kell csinálnia.”

A Rubin Informatikai Zrt. legfontosabb vonzereje számára, hogy a vezetők emberségesek, rugalmasak és nyitottak. A szemlélet teljesen teljesítménycentrikus. Csak az számít, hogy milyen minőségben és mennyi munkát végez el egy-egy szakember. Ez bizonyos mértékű szabadság mellett önállóságra és felelősségteljes magatartásra készteti az ott dolgozókat.

Az informatikai képzés és a szakma által kínált lehetőségeket az Informatikai Vállalkozások Szövetségének weboldala, a szuletettinformatikus.eu mutatja be részletesen.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.