176 roma egyetemista és főiskolás kapott ösztöndíjat

„Nyolcadikos koromban azt mondták anyukámnak, jelentkezzek szakközépiskolába, szakmunkásképzőbe vagy gyenge gimnáziumba.

  • Eduline

„Nyolcadikos koromban azt mondták anyukámnak, jelentkezzek szakközépiskolába, szakmunkásképzőbe vagy gyenge gimnáziumba. Dacból felvételiztem a környék legkeményebb gimnáziumába, majd a jogi egyetemre” – ez Izsák Rita, az ENSZ kisebbségi ügyekért felelős független szakértőjének története.

Sok hasonló történetet mesélhetne az a 176 roma egyetemista és főiskolás, aki kiemelkedő tanulmányi eredményeivel elnyerte a Roma Oktatási Alap ösztöndíját. „Nemcsak pénzügyi támogatást jelentett számomra az ösztöndíj, hanem hatalmas elismerést és motivációt is, mert azt éreztem, hogy jó az, amit csinálok.” – mondta Kállai Viven, az ELTE politológia mesterszakos hallgatója.

A díjátadón Izsák Rita mellett beszédet mondott a korábban Európa legjobb színészének választott Csányi Sándor, Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész és Kállai Vivien egyetemista.

A 16 év feletti roma lakosság közel egyötöde még az általános iskolát sem fejezte be, további 53 százalékának csak nyolc osztálya van. Az iskolát gyakran a többségtől elkülönített speciális, vagy külön cigány osztályokban kezdik. Két százalékuk szerzi meg az érettségit, egy százalékuk a diplomát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.