10 dolog, ami hiányozni fog az egyetemen

Alig várjátok, hogy végre meglegyen az érettségi, és elkezdhessétek az egyetemet? Tíz olyan dolgot gyűjtöttünk össze, ami hiányozni fog a középiskolából.

  • Eduline
Shutterstock

1. Hogy legkésőbb délután háromkor (oké, talán négykor) vége a tanításnak. Igaz, hogy otthon utána még tanulni kell, de azért az más, mint egy szemináriumon ülni este nyolcig.

2. Az, hogy mindennap láthatjátok a barátaitokat, és mindent együtt éltek át. Osztályközösség nélkül, az egyetemen jóval nehezebb igazi kapcsolatokat kiépíteni, főleg, ha minden szemeszter elején azt veszitek észre, hogy a kurzusok nagy részén egyetlen arcot sem ismertek.

3. Helyettesítő tanárok: ilyenkor mindig tudjátok, hogy semmit nem kell majd csinálni - az egyetemen egyszerűen átrakják az órát egy lehetetlen időpontra.

4. Az, hogy néha elég két óra ahhoz, hogy az összes tárgyból felkészüljetek: utána ez az idő egy kurzusra sem lesz elég. Öt dolog, ami miatt jó egyetemre járni.

5. Ebéd ebédidőben? Lehet, hogy éppen akkor lesz előadásotok, vagy el kell rohannotok lefénymásolni valamit. Már egy öt perc alatt eltüntetett szendvicsnek is örültök, két óra között.

6. Az osztályfőnököt, akihez bármilyen problémával fordulhattok - az egyetemen, főiskolán sokkal több mindent kell majd egyedül megoldanotok.

7. Hogy normális az időbeosztásotok, és nem kell azon agyalnotok, mit csináljatok a két előadás közötti egyórás szünetben, ami a tanuláshoz túl kevés, egy kávéhoz pedig túl sok idő. Hihetetlen, de tényleg léteznek: a legbizarrabb egyetemi klubok.

8. Az osztálykirándulásokat, a szalagavatót. Ezek fontos események, amelyekből az egyetemen kevesebb lesz.

9. Középiskolásként (jó esetben) még nem kellett diákhitelről, állásokról és lakásbérlésről gondolkodni. Egyetemistaként? A vége felé ezek körül forog majd minden gondolatotok.

10. A tíz-tizenöt oldalas jegyzeteket. Hamarosan maga az olvasmánylista is hosszabb lesz ennél. Hét dolog, amit a diplomázás után soha többé nem tennétek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.