Alig várjátok, hogy végre meglegyen az érettségi, és elkezdhessétek az egyetemet? Tíz olyan dolgot gyűjtöttünk össze, ami hiányozni fog a középiskolából.
1. Hogy legkésőbb délután háromkor (oké, talán négykor) vége a tanításnak. Igaz, hogy otthon utána még tanulni kell, de azért az más, mint egy szemináriumon ülni este nyolcig.
2. Az, hogy mindennap láthatjátok a barátaitokat, és mindent együtt éltek át. Osztályközösség nélkül, az egyetemen jóval nehezebb igazi kapcsolatokat kiépíteni, főleg, ha minden szemeszter elején azt veszitek észre, hogy a kurzusok nagy részén egyetlen arcot sem ismertek.
3. Helyettesítő tanárok: ilyenkor mindig tudjátok, hogy semmit nem kell majd csinálni - az egyetemen egyszerűen átrakják az órát egy lehetetlen időpontra.
4. Az, hogy néha elég két óra ahhoz, hogy az összes tárgyból felkészüljetek: utána ez az idő egy kurzusra sem lesz elég. Öt dolog, ami miatt jó egyetemre járni.
5. Ebéd ebédidőben? Lehet, hogy éppen akkor lesz előadásotok, vagy el kell rohannotok lefénymásolni valamit. Már egy öt perc alatt eltüntetett szendvicsnek is örültök, két óra között.
6. Az osztályfőnököt, akihez bármilyen problémával fordulhattok - az egyetemen, főiskolán sokkal több mindent kell majd egyedül megoldanotok.
7. Hogy normális az időbeosztásotok, és nem kell azon agyalnotok, mit csináljatok a két előadás közötti egyórás szünetben, ami a tanuláshoz túl kevés, egy kávéhoz pedig túl sok idő. Hihetetlen, de tényleg léteznek: a legbizarrabb egyetemi klubok.
8. Az osztálykirándulásokat, a szalagavatót. Ezek fontos események, amelyekből az egyetemen kevesebb lesz.
9. Középiskolásként (jó esetben) még nem kellett diákhitelről, állásokról és lakásbérlésről gondolkodni. Egyetemistaként? A vége felé ezek körül forog majd minden gondolatotok.
10. A tíz-tizenöt oldalas jegyzeteket. Hamarosan maga az olvasmánylista is hosszabb lesz ennél. Hét dolog, amit a diplomázás után soha többé nem tennétek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
