Alig várjátok, hogy végre meglegyen az érettségi, és elkezdhessétek az egyetemet? Tíz olyan dolgot gyűjtöttünk össze, ami hiányozni fog a középiskolából.
1. Hogy legkésőbb délután háromkor (oké, talán négykor) vége a tanításnak. Igaz, hogy otthon utána még tanulni kell, de azért az más, mint egy szemináriumon ülni este nyolcig.
2. Az, hogy mindennap láthatjátok a barátaitokat, és mindent együtt éltek át. Osztályközösség nélkül, az egyetemen jóval nehezebb igazi kapcsolatokat kiépíteni, főleg, ha minden szemeszter elején azt veszitek észre, hogy a kurzusok nagy részén egyetlen arcot sem ismertek.
3. Helyettesítő tanárok: ilyenkor mindig tudjátok, hogy semmit nem kell majd csinálni - az egyetemen egyszerűen átrakják az órát egy lehetetlen időpontra.
4. Az, hogy néha elég két óra ahhoz, hogy az összes tárgyból felkészüljetek: utána ez az idő egy kurzusra sem lesz elég. Öt dolog, ami miatt jó egyetemre járni.
5. Ebéd ebédidőben? Lehet, hogy éppen akkor lesz előadásotok, vagy el kell rohannotok lefénymásolni valamit. Már egy öt perc alatt eltüntetett szendvicsnek is örültök, két óra között.
6. Az osztályfőnököt, akihez bármilyen problémával fordulhattok - az egyetemen, főiskolán sokkal több mindent kell majd egyedül megoldanotok.
7. Hogy normális az időbeosztásotok, és nem kell azon agyalnotok, mit csináljatok a két előadás közötti egyórás szünetben, ami a tanuláshoz túl kevés, egy kávéhoz pedig túl sok idő. Hihetetlen, de tényleg léteznek: a legbizarrabb egyetemi klubok.
8. Az osztálykirándulásokat, a szalagavatót. Ezek fontos események, amelyekből az egyetemen kevesebb lesz.
9. Középiskolásként (jó esetben) még nem kellett diákhitelről, állásokról és lakásbérlésről gondolkodni. Egyetemistaként? A vége felé ezek körül forog majd minden gondolatotok.
10. A tíz-tizenöt oldalas jegyzeteket. Hamarosan maga az olvasmánylista is hosszabb lesz ennél. Hét dolog, amit a diplomázás után soha többé nem tennétek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
