8 dolog, amit meg fogtok bánni a diplomázás után

Spontán ötletek, szuper előadások, durva bulik - tuti megbánjátok, ha egyetemistaként ezeket kihagyjátok.

  • Eduline
Shutterstock

1. Ha messziről elkerülitek az előadásokat: ne hagyjátok ki a lehetőséget, hogy ''nagy koponyáktól'' tanulhattok, meg egyáltalán, hogy tanulhattok.

2. Ha meg sem mukkantok az órán, pedig bőven lenne mondanivalótok vagy ellenvéleményetek: sokaknak nagyon nehéz tucatnyi ember előtt beszélni (és ezen a közoktatás csak ront), de gondoljatok arra, hogy mindig az első kilépés a komfortzónából a legnehezebb.

3. Ha nem pályáztok Erasmusra vagy valamilyen más hasonló programra - mikor lesz lehetőségetek külföldön élni úgy, hogy a kiadásaitok nagy részét állják, a világ minden részéről érkező diákokkal barátkozhattok, és közben valamelyik menő egyetemen tanulhattok?

4. Ha a diplomázás után rájöttök, hogy igazából egyáltalán nem érdekel, amit eddig tanultatok - ha folyamatosan nulla a lelkesedésetek, jobb, ha minél előbb szakot váltotok. Tíz dolog, ami teljesen más, ha felnőttként ültök vissza az iskolapadba.

5. Ha nem vesztek részt semmilyen hallgatói szervezet munkájában: itt is a lehetőségek kihasználása a fő szabály. Bátran kóstoljatok bele mindenbe, ami tetszik, legyen az színjátszókör, vitaklub vagy szakkollégium.

6. Ha az összes egyetemi, főiskolai bulit kihagyjátok - akkor is érdemes néha-néha elnézni, ha egyébként nem vagytok bulizósak. 10+1 dolog, amire az egyetem tanít meg.

7. Ha valamelyik szervezettel vagy egy buli után nem esztek reggeli hideg maradék pizzát, vagy egyszer sem ültök be másnaposan az előadásra.

8. Ha minden percet előre elterveztek. A kilenctől hatig tartó munkaidő nem a spontaneitás és a szabad időbeosztás barátja, az egyetem (különösen a vizsgaidőszak és a nyár) viszont igen. Hagyjatok rá időt, és ne legyen lelkiismeret-furdalásotok, ha délben támad kedvetek sétálni, vagy a hét közepén kivesztek egy ''szabadnapot".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.