Öt dolog, amely (majdnem) minden végzős osztályban feszültséget okoz

Egyre közelebb van a ballagás és az érettségi - összegyűjtöttünk öt olyan dolgot, amely minden végzős osztályban feszültséget okozhat az utolsó félévben.

  • Eduline
pixabay

1. Ki fogja szervezni a bankettett és hol legyen?

Mindenkinek van elképzelése, de egyik sem enged, így hatalmas viták alakulhatnak ki az osztályban.

2. Ballagási ruha

Szoknya vagy nadrág? Matrózblúz vagy egyberuha, és kék vagy fekete? A téma persze elsősorban a lányokat szokta megmozgatni, de őket nagyon.

3. Osztályátlag

Nem mintha számítana, de mindenhol van legalább egy olyan tanár, aki minden órán megjegyzi, hogy ebben az osztályban a legjobb vagy a legrosszabb a tanulmányi átlag.

4. Mit vegyünk ballagásra a tanároknak?

Óra, olvasólámpa, ékszer, kirándulás vagy valami DIY dolog? Nehéz kérdések.

5. Kihez menjünk szerenádozni?

Ki az, aki az érettségin ott lesz a bizottságban, ki az osztály kedvence, ki az, akit kötelező meglátogatni? És mindez hogyan fér bele az érettségi előtt utolsó hétbe?

Öt dolog, ami minden felvételiző átél az év elején

Elkezdődött a jelentkezési időszak, így minden felvételiző fejében egyre többször fordulnak meg különös dolgok a jövőről, az egyetemről és az érettségiről. Ezeket a dolgokat minden végzős középiskolás átéli a felvételi előtt. 1. Pánik Van, aki azért pánikol, mert nem tudja, hogy mi legyen, hová menjen, mit tanuljon.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.