"Az volt a fő feladat, hogy minél több munkahelyet kell kreálni, és ezekre a munkahelyekre legalább szakmunkás végzettségű dolgozókat helyezni. Ezt rövid távon szerették volna megoldani a döntéshozók, ezért előrehozták a szakképzést, amely a nyolc osztályra épül. Miután olyan gyerekek kerülnek be a szakiskolákba - mai kifejezéssel szakközépiskolákba -, akik funkcionális analfabéták, az a huszonöt százalék épp, akik alapvető írás, olvasás, számolási készséggel nem rendelkezik, megoldásként rövid távon az kínálkozott, hogy akkor számukra ezt a fajta gyakorlatorientált, fizikai munkára épülő szakképzési modellt kell bevezetni" - mondta az ATV-ben az elmúlt évek szakképzési átalakításairól Szilágyi János, az iparkamara volt oktatási igazgatója, hozzátéve: hosszú távon ez nem kínál megfelelő megoldást, hiszen a tudásalapú társadalomban már nem "egyszer használható szakmunkásokra" van szükség.
"A rövidtávú gondolkodás mindent felülírt. Amikor már ebben bennragadt a magyar szakképzési rendszer, a politika fogva tartotta ezt a fajta változtatást, és ellenállt mindenféle kreatív, újító megoldásnak, és nem igazán akarta tudomásul venni, hogy a világ annyira megváltozott, hogy ez a modell már nem működőképes" - szögezte le.
Szilágyi János szerint a munkáltatók is érzékelik, hogy nehezen tudnak mit kezdeni azokkal a gyerekekkel, akiknek az alapvető készségekkel problémáik vannak. "Azt gondolom, hogy a politika nem akar változtatni ezen" - tette hozzá.
A szakértő szerint a probléma gyökere az általános iskolákban van, onnan kerül ki a diákok 25 százaléka úgy, hogy az alapvető készségekkel sem rendelkezik - ha ezen nem tudak változtatni, a szakképzés gondjait sem tudják megoldani.
Kitálalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működéséről Szilágyi János, aki 2016-ig volt képzési és oktatási igazgató. Szerinte kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll.
