Üzent a szülőknek a miniszter: el kell hinniük, hogy szakképzettséggel is lehet boldogulni

Az az egyik cél, hogy a szakképzés társadalmi elfogadottsága egyezzen meg a gimnáziumokéval, és egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak - mondta az innovációs és technológiai miniszter.

  • eduline/mti
Reviczky Zsolt

Palkovics László a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma energetikai korszerűsítését követő ünnepélyes intézményátadásán hangsúlyozta, az elmúlt két évben fejlesztésekre mintegy 10 milliárd forintot fordítottak, és az idei költségvetésből is 9 milliárd forint áll rendelkezésre. A minisztérium célja ugyanis, hogy még ebben a ciklusban valamennyi szakképző intézmény fejlesztése megvalósuljon.

Mint mondta, az átfogó szakképzési infrastruktúra-fejlesztési programot az indokolta, hogy a tartalmi kérdések mellett az infrastrukturális és a tanműhely-fejlesztések is elengedhetetlenek. Palkovics László szerint az iskolákból kikerülő fiatalok az alapkompetenciákon túl olyan tudással és készségekkel kell, rendelkezzenek, amelyek segítségével megállják a helyüket a 4. ipari forradalom átalakuló munkaköreiben is.

További cél, hogy a szakképzés társadalmi elfogadottsága egyezzen meg a gimnáziumokéval, és egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak. Emellett fontos az is, hogy a diákok és szüleik elhiggyék, szakképzettséggel Magyarországon ugyanúgy lehet boldogulni, mint más végzettséggel - fogalmazott.

Nagy ígéretet tett a kormány: az összes szakközépiskolát és szakgimnáziumot felújítják

A minőségi szakképzés amellett, hogy felkészíti a tanulókat arra, hogy a felgyorsuló világban is megállják a helyüket, azt is jelenti, hogy a huszonegyedik századhoz illő környezetben tanulhassanak, ezért a kormány idén egy tízéves intézményfejlesztési programot indított az iskolák felújítására - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskola új épületének átadó ünnepségén.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.