Ennyibe kerül a pilótaképzés elvégzése: méregdrága, de megéri

Bár a légitársaságok jelentős pilótahiánnyal küzdenek, még mindig komoly összeget kell fizetnie annak, aki kapitány szeretne lenni.

  • Eduline
MTI / Kovács Tamás

A Magyar Nemzet azt írja, így is megéri elvégezni a képzést, már egy kezdő elsőtiszt nettó egy-kétezer eurót keres havonta, a bérek a repült órák alapján gyorsan emelkedhetnek akár ennek többszörösére is, a kapitányi fizetések hat-nyolcezer euró körül vannak.

A lapnak a charterjáratokat üzemeltető Travel Service magyarországi főpilótája azt mondta, a légitársaságoknál a megfelelő képzettséggel rendelkező pilóták gyorsan munkához juthatnak.

Szakács Gábor szerint ma már a légitársaságok is részt vesznek az adott típusokra való kiképzésben, ám ennek előfeltétele, hogy a jelentkező rendelkezzen kereskedelmipilóta-engedéllyel. Ennek megszerzése képzőhelytől függően 30 ezer euró, azaz közel 10 millió forint körül van, míg a különböző géptípusokra érvényes jogosítvány további 20 ezer euróba kerül.

A főpilóta szerint a magyarországi pilótaiskolák magas színvonalú képzést nyújtanak, sőt képez pilótákat a Nyíregyházi Főiskola is, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kínálatában is van pilótaképzés, igaz, állami finanszírozás nincs, de van lehetőség arra, hogy a hallgatók diákhitelből finanszírozzák tanulmányaikat.

Már 2018-ban indul pilóta- és légiirányító-képzés, itt vannak a felvételi feltételek

Húsz év után újraindul Magyarországon a katonaipilóta-, illetve légiirányító-képzés a Nemzeti Közszolgálati egyetemen, illetve a szolnoki légi bázison - mondta a szolnoki helikopterbázis parancsnoka az M1 aktuális csatorna keddi műsorában. Koller József közölte: a képzés beindítását, a leszerelő katonai pilóták pótlása, illetve az új repülőeszközök hadrendbe állítása teszi szükségessé.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.