Ezek az önéletrajzok landolnak a kukában - kilenc végzetes hiba

Tizenöt másodperc - van olyan HR-es, akinek ennyi ideje van egy-egy önéletrajz elolvasására, ezért fontos, mit írtok le magatokról abban az egy-két oldalban. Milyen hibákat érdemes elkerülni?

  • Eduline

1. hiba: minden álláshirdetésre ugyanaz

A jó önéletrajz az álláshirdetésben megjelölt elvárásokra reflektál, így mindig az adott cégre és pozícióra kell szabni, vagyis az adott munkához szükséges képességeket kell előtérbe helyezni. Ezért fontos alaposan átolvasni a hirdetést, utánanézni a cég profiljának.

Ha például egy amerikai tulajdonú céghez pályáztok, akkor a külföldi gyakorlatot vagy munkatapasztalatot kell hangsúlyozni, akár külön bekezdésben. Általános önéletrajzot csupán abban az esetben állítsatok össze, ha nem konkrét pozícióra pályáztok, hanem személyzeti tanácsadó cégek, állásportálok adatbázisába töltitek fel a CV-t.

2. hiba: túl rövid, túl hosszú

Az önéletrajz ideális esetben egy-kétoldalas. Ennél többet nem érdemes írni, mert a HR-esnek általában kevés idejük van egy-egy pályázat átnézésére. A két oldalt csak abban az esetben haladja meg az önéletrajzotok, ha alaposabb, szakmai CV-t kér a cég.

3. hiba: nyelvtani hibák, elütések

Ha a CV-tekben rengeteg a nyelvtani hiba és a félregépelés, az azt jelzi, hogy figyelmetlenek vagytok. A nyelvtani hibák az irodai állásokra pályázóknál kifejezetten rossz benyomást keltenek, ezért elküldés előtt alaposan át kell olvasni a szöveget, megnézni a problémás szavak helyesírását (hagyjátok a Word-ellenőrzőt, itt keressétek ki a helyes írásmódot).

4. hiba: rosszak az arányok

A CV szívét az eddig megszerzett munkatapasztalat, valamint a szakmai sikerek alkotják, így ezeket kell a leghangsúlyosabban szerepeltetni. A korábbi munkáltatón és a munkaviszony idején kívül írjatok le hat-hét olyan feladatkört, amelyet a volt munkahelyeteken elláttatok, és azt is megfogalmazhatjátok, milyen elismeréseket kaptatok.

Twitter

Az iskolai végzettségnél is ugyanez a helyzet: ha diplomások vagytok, az általános iskolát felesleges beleírni az önéletrajzba, ahogy a középiskolát is akkor érdemes megemlíteni, ha az speciális profilú (például két tannyelvű, közgazdasági vagy informatikai).

5. hiba: a hazugság

Talán mondanunk sem kell: nem szabad valótlanságot állítani az önéletrajzban. Hamar kiderülhet, ha nem beszélitek a CV-ben feltüntetett nyelvet, vagy gyakornokként, nem pedig alkalmazottként dolgoztatok egy cégnél. Még a hobbiról sem érdemes hazudni, mert előfordulhat, hogy a HR-esnek éppen az a sport a szenvedélye, amit csak azért írtatok bele az önéletrajzba, mert jól hangzik.

6. hiba: kihagyjátok a fizetési igényt

Persze a fizetési igényt csak akkor kell feltüntetni az önéletrajzban vagy a kísérőlevélben, ha ezt külön kérik. Pontos összeg helyett érdemes fizetési sávokat megadni, méghozzá nettóban.

Fontos: az önéletrajz elküldésekor még nem ismeritek a pontos feladatokat, ezért azt is odaírhatjátok az összeg mellé, hogy „a pozíció és a munka pontos ismeretének függvényében pontosítható”.

7. hiba: fürdőruhás bulifotó

Soha ne csatoljatok fürdőruhás, nyaraláson készült fotót, családi fényképet vagy bulifotót – még akkor sem, ha szerintetek előnyös. Szó sincs arról, hogy a HR-esek igazolványképet várnának, de egy előnyös portrét nem árt készíttetni.

8. hiba: rossz dátum

Magát az önéletrajzot nem szokás dátummal ellátni, de ha mégis van rajta, minden esetben aktualizáljátok. Ha 2014 februárjában egy olyan CV érkezik egy céghez, amelyen 2013-as dátum szerepel, azonnal egyértelművé válik, hogy az önéletrajz küldője már több hónapja állást keres, és mindenhova ugyanazt az önéletrajzot küldi el.

8. hiba: cicus(kukac)e-mail.hu

Készítsetek egy hivatalos emailcímet - lehetőleg a nevetekből -, a jozsika@ és a cukorborso@ nem a legjobb beugró. Az önéletrajzot érdemes úgy elküldeni, hogy előtte kinyomozzátok a címzett nevét.

9. hiba: semmitmondó tárgy

Az e-mail tárgyába ne csak annyit írjatok, hogy „önéletrajz”, hanem azt is tüntessétek fel, hogy melyik pozícióra vagy referenciaszámra külditek anyagotokat. Lehetséges ugyanis, hogy egy cég több pozíciót is hirdet, és nem mindig derül ki az önéletrajzból, hogy a pályázó melyiket célozta meg. A tárgysorba így érdemes valami hasomlót írni: "Tóth Tamás - önéletrajz, értékesítő pozíció".

Persze mielőtt elkülditek a jelentkezéseteket, győződjetek meg arról, hogy minden dokumentumot csatoltatok. Ha ugyanis valamelyik kimarad, a pályázatotok nem ér semmit.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.