Kitették a szakképzési tanévnyitóról a felnőttképzőket, felháborodott a nyelviskolák egyesülete

„Az európai uniós pénzeket pazarlóan, saját céljaira költő kormány a felnőttképzési, nyelvi képzési szakma javaslatait és tapasztalatait évek óta semmibe veszi” - írja csütörtöki közleményében a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, hozzátéve: egyértelmű, hogy a kormány a piaci alapon működő felnőttképzés visszaszorításán dolgozik.

  • Eduline
Stiller Ákos

A szakmai szervezet azt írja, augusztus 30-án Szolnokon tartották a hagyományos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitót, ott azonban az előző évekkel ellentétben a rendezvény nevéből eltűnt a felnőttképzés, a meghívottak listáján nem szerepeltek a szakmai szervezetek, szakértők, oktatási intézmények, nyelviskolák. 

Hozzáteszik: kimaradt minden szakmai tartalom, információátadás a felnőttképzéssel és a várható változásokkal, programokkal kapcsolatban, ez pedig „a felnőttképzési szakma szereplői számára árulkodó jel”.

„Megerősíti azt a számunkra egyértelműen érezhető törekvést, ami a magánkézben lévő, piaci alapon működő vállalkozások visszaszorítását célozza a központosított állami oktatás javára. Az európai uniós pénzeket pazarlóan, saját céljaira költő kormány a felnőttképzési, nyelvi képzési szakma javaslatait és tapasztalatait évek óta semmibe veszi, kapacitásukat ki nem használja, számokkal is kifejezhető hatékonyságukat el nem ismeri” - írják.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint az, „hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitót egy állófogadással feldobott unalmas iskolai évnyitóvá fokozta le, jól mutatja a minisztérium szakmapolitikai hozzáállását az Európa Tanács által kulcskompetenciaként meghatározott, és az Európai Unió által is kiemelten támogatott egész életen át tartó tanulással, a felnőttképzéssel, ezen belül a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete számára szerepéből fakadóan kiemelten fontos nyelvtanulással szemben”. 

Nyelvtanfolyam teljesen ingyen: tömegek járhattak volna, de lecsípték a pénz kétharmadát

A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.