Kitették a szakképzési tanévnyitóról a felnőttképzőket, felháborodott a nyelviskolák egyesülete

„Az európai uniós pénzeket pazarlóan, saját céljaira költő kormány a felnőttképzési, nyelvi képzési szakma javaslatait és tapasztalatait évek óta semmibe veszi” - írja csütörtöki közleményében a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, hozzátéve: egyértelmű, hogy a kormány a piaci alapon működő felnőttképzés visszaszorításán dolgozik.

  • Eduline
Stiller Ákos

A szakmai szervezet azt írja, augusztus 30-án Szolnokon tartották a hagyományos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitót, ott azonban az előző évekkel ellentétben a rendezvény nevéből eltűnt a felnőttképzés, a meghívottak listáján nem szerepeltek a szakmai szervezetek, szakértők, oktatási intézmények, nyelviskolák. 

Hozzáteszik: kimaradt minden szakmai tartalom, információátadás a felnőttképzéssel és a várható változásokkal, programokkal kapcsolatban, ez pedig „a felnőttképzési szakma szereplői számára árulkodó jel”.

„Megerősíti azt a számunkra egyértelműen érezhető törekvést, ami a magánkézben lévő, piaci alapon működő vállalkozások visszaszorítását célozza a központosított állami oktatás javára. Az európai uniós pénzeket pazarlóan, saját céljaira költő kormány a felnőttképzési, nyelvi képzési szakma javaslatait és tapasztalatait évek óta semmibe veszi, kapacitásukat ki nem használja, számokkal is kifejezhető hatékonyságukat el nem ismeri” - írják.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint az, „hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitót egy állófogadással feldobott unalmas iskolai évnyitóvá fokozta le, jól mutatja a minisztérium szakmapolitikai hozzáállását az Európa Tanács által kulcskompetenciaként meghatározott, és az Európai Unió által is kiemelten támogatott egész életen át tartó tanulással, a felnőttképzéssel, ezen belül a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete számára szerepéből fakadóan kiemelten fontos nyelvtanulással szemben”. 

Nyelvtanfolyam teljesen ingyen: tömegek járhattak volna, de lecsípték a pénz kétharmadát

A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.