Kitették a szakképzési tanévnyitóról a felnőttképzőket, felháborodott a nyelviskolák egyesülete

„Az európai uniós pénzeket pazarlóan, saját céljaira költő kormány a felnőttképzési, nyelvi képzési szakma javaslatait és tapasztalatait évek óta semmibe veszi” - írja csütörtöki közleményében a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, hozzátéve: egyértelmű, hogy a kormány a piaci alapon működő felnőttképzés visszaszorításán dolgozik.

  • Eduline
Stiller Ákos

A szakmai szervezet azt írja, augusztus 30-án Szolnokon tartották a hagyományos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitót, ott azonban az előző évekkel ellentétben a rendezvény nevéből eltűnt a felnőttképzés, a meghívottak listáján nem szerepeltek a szakmai szervezetek, szakértők, oktatási intézmények, nyelviskolák. 

Hozzáteszik: kimaradt minden szakmai tartalom, információátadás a felnőttképzéssel és a várható változásokkal, programokkal kapcsolatban, ez pedig „a felnőttképzési szakma szereplői számára árulkodó jel”.

„Megerősíti azt a számunkra egyértelműen érezhető törekvést, ami a magánkézben lévő, piaci alapon működő vállalkozások visszaszorítását célozza a központosított állami oktatás javára. Az európai uniós pénzeket pazarlóan, saját céljaira költő kormány a felnőttképzési, nyelvi képzési szakma javaslatait és tapasztalatait évek óta semmibe veszi, kapacitásukat ki nem használja, számokkal is kifejezhető hatékonyságukat el nem ismeri” - írják.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint az, „hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitót egy állófogadással feldobott unalmas iskolai évnyitóvá fokozta le, jól mutatja a minisztérium szakmapolitikai hozzáállását az Európa Tanács által kulcskompetenciaként meghatározott, és az Európai Unió által is kiemelten támogatott egész életen át tartó tanulással, a felnőttképzéssel, ezen belül a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete számára szerepéből fakadóan kiemelten fontos nyelvtanulással szemben”. 

Nyelvtanfolyam teljesen ingyen: tömegek járhattak volna, de lecsípték a pénz kétharmadát

A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.