Négy hiba a motivációs levélben, amitől minden HR-es kiakad

Elgépelés, széttöredezett sorok, rossz linkek vagy hanyag mondatok jellemzik a legtöbb jelentkezést. Új állást találni persze nem könnyű, és legtöbbször csak korlátozott idő áll rendelkezésünkre, ezért a nagy sietségben csupán egy gyors megjegyzést mellékelünk az önéletrajzukhoz, mindennemű értékes gondolat nélkül - írja a Jobline.

  • Eduline
Shutterstock
A Jobline összegyűjtötte azokat a mondatokat, amelyeket az összes motivációs levélből törölni kellene. Lássuk, melyek ezek.

Otthonról is végezhető/részmunkaidős munkalehetőséget keresek…

Sürgősen xy munkát keresek

A távmunkában remek lehetőségek rejlenek, de senki sem alkalmaz valakit csak azért, mert otthonról szeretne dolgozni. De azért sem, mert megvan a megfelelő képesítésünk a munkához. Azért meg végképp nem, mert szimplán csak dolgozni akarunk. Sokkal jobb megközelítés, ha kitérünk azokra az előnyökre, amelyet egy ilyen lehetőség mindenki számára nyújthat. Például, ha már dolgoztunk távmunkában, magyarázzuk el, milyen sikeresen működött ez a múltban. Ha motiváltak vagyunk egy ilyen jellegű munkára, magyarázzuk el, miért.

És rábukkantam

az önök cégére…

Ez a mondat azt árulja el rólad, hogy nem végeztél kutatásokat, sőt – nagy valószínűséggel – ugyanezt az üzenetet küldöd el még vagy egy tucat cégnek. Nem kell minden részletet tudnod a cég múltjáról, de a HR-esek azt szeretnék látni, hogy fordítottál némi időt a kutatásra, ismered a cég hátterét, értékeit. Nagyon egyszerűen a tudomásukra hozhatod tájékozottságodat, például ha azt írod „Rendszeresen olvasom a cég blogját/legutóbbi begyjegyzését”, vagy „hiszem, hogy az alkalmazkodóképességem és fogékonyságom miatt jól fogok illeszkedni egy olyan gyorsan fejlődő cégbe, mint az önöké”.

Még több gyakori hibát a Jobline cikkében találhattok, itt olvashattok tovább.

Ha ezt tanulod, azonnal munkát kapsz: nagy a hiány ezekben a szakmákban
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.