Ezeket a feltételeket minden felvételizőnek teljesítenie kell, ha szeptembertől az egyetem a cél

Pontosan mire is kell gondolnotok, ha a „felvétel alapvető feltételei" meghatározással találkoztok? Most válaszolunk a kérdésre.

  • Eduline
pixabay

Pontosan mire is kell gondolnotok, ha a „felvétel alapvető feltételei" meghatározással találkoztok? Itt a válasz, ez alatt a következő feltételeket kell érteni:

Érettségi vagy diploma

Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány, osztott mesterképzés esetén az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő végzettséget tanúsító felsőfokú oklevélre van szükségetek a felvételhez.

Két közép- vagy emelt szintű érettségi

Alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén főszabályként kritérium, hogy rendelkezzetek az adott szakra meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint), kivéve, ha a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga vagy felsőfokú oklevél alapján számít felvételi pontszámot.

Nulla pontot ír ki az e-felvételi? Van egy rossz hírünk, de nem feltétlenül kell pánikolni

Mit jelenthet, ha az e-felvételi oldalán azt látjátok, hogy 0 a pontszámotok? Utánajártunk. Ahogy arról korábban beszámoltunk, már mindenki megnézheti felvételi pontszámát az e-felvételi felületén. Ha valaki 0 pontot lát, annak több oka is lehet - hívja fel a figyelmet a Felvi.

Van, ahol más vizsga is van

Az intézmények által előírt kizáró jellegű vizsga (pl. alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsga stb.), amelyek eredménytelensége esetén nem számítható felvételi összpontszám.

 Jogszabályi minimumpontszám

Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre jelentkeztek a felvételi összpontszámotoknak el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (ún. jogszabályi minimumpontszám):

  • alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pontot, az emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ szerinti szakképesítés-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
  • felsőoktatási szakképzés esetén 240 pontot, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;
  • mesterképzés esetén – 100 pontos rendszerben – 50 pontot.

Diákhitel: változást tervez a kormány, a HÖOK azt kéri, gondolják át

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, fontolja meg, hogy adómentes maradhasson a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatások rendszerének átalakításánál - közölte Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke pénteken.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.