Az összes iskolaszövetkezetet és csaknem 130 ezer diákot érintő problémára születhet megoldás, ha az új áfaszabályok életbe lépése előtt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) módosítja a jogszabályt.
Félő, hogy a diákok bérének kifizetésére sem jut majd pénz a július elsején életbe lépő új áfaszabályok miatt, így más szakmai szervezetek mellett az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) múlt héten arról egyezett meg a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hogy szakmai előterjesztést készítenek, hogy még a hatályba lépés előtt megoldás szülessen a problémára.
„Mivel az NGM-hez nem érkeztek meg korábbi jelzéseink, ezért nem tudták azokat figyelembe venni a törvényalkotáskor. Most azonban megerősítettük az arra vonatkozó kérésünket, hogy – annak érdekében, hogy betölthessük a foglalkoztatásban ránk háruló feladatokat – a jelenlegi rendszer maradjon érvényben” – mondta Kücsön Gyula, az ISZOSZ elnöke.
Akár jogszabály-módosítás is elképzelhető, hiszen az új áfaszabályok miatt a diákmunkával foglalkozó vállalkozások tömegével adósodhatnak el, a probléma csaknem 130 ezer tanulót érintene. „Azt várják el a diákok munkahelyteremtő vállalkozásaitól, hogy egy olyan áfa összegét fizessék be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számlájára, amely az iskolaszövetkezetek számláján csak két-három hónappal később jelenik meg” – tette hozzá Kücsön Gyula, aki szerint ezzel az intézkedéssel a munkanélküliség kezelésében sikerrel működő vállalkozások forrás nélkül lennének kénytelenek előfinanszírozni a munkabéreken kívül az áfa összegét is.
Az érdekképviseletek vezetői attól tartanak, hogy több szervezet nem tudja majd előteremteni az ehhez szükséges forrást. „Amennyiben nem sikerül megoldást találni ennek a helyzetnek a kezelésére, akkor az érintett cégek fizetésképtelensége már az iskolaszövetkezeteken keresztül munkát vállaló diákokra is hatással lehet” – tette hozzá az ISZOSZ elnöke.
| Nagy baj lehet az új áfaszabályból? |
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, július elsejétől új áfaszabályok lépnek életbe, melyek miatt a munkaerő-kölcsönző cégeknek és az iskolaszövetkezeteknek a jövőben a munkavállalók bérén kívül előre kell kifizetniük az áfa összegét. Mivel szektorszinten csaknem 20 milliárd forint többletről van szó, félő, hogy az iskolaszövetkezetek és a munkaerő-kölcsönző vállalkozások egy része ezt nem lesz képes előfinanszírozni anélkül, hogy eladósodna. Mivel az iskolaszövetkezetek és a munkaerő-kölcsönzők a bevétel 85 százalékát bérként fizetik ki a dolgozóknak, nem marad fedezet, hogy az összes felmerülő költségükön kívül még a 27 százalékos áfát is előfinanszírozzák. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
