Mégsem adósodnak el az iskolaszövetkezetek?

Az összes iskolaszövetkezetet és csaknem 130 ezer diákot érintő problémára születhet megoldás, ha az új áfaszabályok életbe lépése előtt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) módosítja a jogszabályt.

  • Eduline

Túry Gergely

Félő, hogy a diákok bérének kifizetésére sem jut majd pénz a július elsején életbe lépő új áfaszabályok miatt, így más szakmai szervezetek mellett az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) múlt héten arról egyezett meg a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hogy szakmai előterjesztést készítenek, hogy még a hatályba lépés előtt megoldás szülessen a problémára.

„Mivel az NGM-hez nem érkeztek meg korábbi jelzéseink, ezért nem tudták azokat figyelembe venni a törvényalkotáskor. Most azonban megerősítettük az arra vonatkozó kérésünket, hogy – annak érdekében, hogy betölthessük a foglalkoztatásban ránk háruló feladatokat – a jelenlegi rendszer maradjon érvényben” – mondta Kücsön Gyula, az ISZOSZ elnöke.

Akár jogszabály-módosítás is elképzelhető, hiszen az új áfaszabályok miatt a diákmunkával foglalkozó vállalkozások tömegével adósodhatnak el, a probléma csaknem 130 ezer tanulót érintene. „Azt várják el a diákok munkahelyteremtő vállalkozásaitól, hogy egy olyan áfa összegét fizessék be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számlájára, amely az iskolaszövetkezetek számláján csak két-három hónappal később jelenik meg” – tette hozzá Kücsön Gyula, aki szerint ezzel az intézkedéssel a munkanélküliség kezelésében sikerrel működő vállalkozások forrás nélkül lennének kénytelenek előfinanszírozni a munkabéreken kívül az áfa összegét is.

Az érdekképviseletek vezetői attól tartanak, hogy több szervezet nem tudja majd előteremteni az ehhez szükséges forrást. „Amennyiben nem sikerül megoldást találni ennek a helyzetnek a kezelésére, akkor az érintett cégek fizetésképtelensége már az iskolaszövetkezeteken keresztül munkát vállaló diákokra is hatással lehet” – tette hozzá az ISZOSZ elnöke.

Nagy baj lehet az új áfaszabályból?

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, július elsejétől új áfaszabályok lépnek életbe, melyek miatt a munkaerő-kölcsönző cégeknek és az iskolaszövetkezeteknek a jövőben a munkavállalók bérén kívül előre kell kifizetniük az áfa összegét. Mivel szektorszinten csaknem 20 milliárd forint többletről van szó, félő, hogy az iskolaszövetkezetek és a munkaerő-kölcsönző vállalkozások egy része ezt nem lesz képes előfinanszírozni anélkül, hogy eladósodna. Mivel az iskolaszövetkezetek és a munkaerő-kölcsönzők a bevétel 85 százalékát bérként fizetik ki a dolgozóknak, nem marad fedezet, hogy az összes felmerülő költségükön kívül még a 27 százalékos áfát is előfinanszírozzák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.