Kiderült: nagyon rossz véleményük van a magyar oktatásról a diákoknak

A 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást, derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből - írja a Napi.hu.

  • Eduline
Shutterstock

A felmérés szerint diákok közül még többen vágnának bele külföldön az álláskeresésbe: 44 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig Magyarországon kívül dolgozna. Tanulni azonban már kevesebben mennének külföldre. Legalább egy középfokú nyelvvizsgával a fiatalok 36 százaléka rendelkezik - írja az oldal.

Jó hír, hogy a fiatalok többsége (68 százalék) beszél valamilyen idegen nyelven - írja az oldal -  de mindössze 36 százalékuknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A felmérésből kiderül, hogy a diákok - a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók - közül azonban kifejezetten sokan (65 százalék) mondták magukról, hogy egy vagy több középfokú nyelvvizsgával is rendelkeznek.

Mi lehet az oka, hogy elmennének?

Lényegesen csökkent a magyar oktatási rendszerrel elégedett fiatalok száma, a diákok közel negyede van pozitív véleménnyel, míg év elején még 34 százalék gondolta, hogy európai viszonylatban magas szintű a magyar oktatás. Budapesten a diákok majdnem fele (47 százaléka) elégedett az oktatási rendszerrel, míg vidéken az arányuk mindössze 15 százalékos.

A dolgozó fiatalok közül viszont már 26 százalék elégedett a színvonallal, míg ez tavaly decemberben csak 22 százalék volt. Az előző negyedévekhez hasonlóan a megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás, és mindössze 14 százalék érzi, hogy könnyebb lett a diplomához vezető út.

A kutatásból az is kiderül, hogy a diákok több mint fele, 59 százaléka azt tanulja, amit szeret és ami érdekli is. Viszont ez arány folyamatosan csökken, egy évvel ezelőtt még 82 százalékuk érezte ezt. A diákok azonban még így is pozitívabbak, mint a dolgozó fiatalok, akinek a fele nyilatkozott ugyanilyen elégedetten jelenlegi munkájáról.

Itt vannak a friss adatok: ennyit lehet keresni Budapesten szellemi munkával

A szellemi foglalkozásúaknál verhetetlenek a fővárosi bérek - derül ki a HVG összeállításából. Nem Budapesten keresnek a legtöbbet a fizikai munkások, hanem Győr-Moson-Sopron megyében - derül ki a HVG összeállításából. A Kisalföldön a kékgallérosok havi nettó átlagkeresete 151,2 ezer forint volt tavaly a KSH adatai szerint, miközben a fővárosiak 140,1 ezret vittek haza.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.