Kiderült: nagyon rossz véleményük van a magyar oktatásról a diákoknak

A 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást, derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből - írja a Napi.hu.

  • Eduline
Shutterstock

A felmérés szerint diákok közül még többen vágnának bele külföldön az álláskeresésbe: 44 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig Magyarországon kívül dolgozna. Tanulni azonban már kevesebben mennének külföldre. Legalább egy középfokú nyelvvizsgával a fiatalok 36 százaléka rendelkezik - írja az oldal.

Jó hír, hogy a fiatalok többsége (68 százalék) beszél valamilyen idegen nyelven - írja az oldal -  de mindössze 36 százalékuknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A felmérésből kiderül, hogy a diákok - a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók - közül azonban kifejezetten sokan (65 százalék) mondták magukról, hogy egy vagy több középfokú nyelvvizsgával is rendelkeznek.

Mi lehet az oka, hogy elmennének?

Lényegesen csökkent a magyar oktatási rendszerrel elégedett fiatalok száma, a diákok közel negyede van pozitív véleménnyel, míg év elején még 34 százalék gondolta, hogy európai viszonylatban magas szintű a magyar oktatás. Budapesten a diákok majdnem fele (47 százaléka) elégedett az oktatási rendszerrel, míg vidéken az arányuk mindössze 15 százalékos.

A dolgozó fiatalok közül viszont már 26 százalék elégedett a színvonallal, míg ez tavaly decemberben csak 22 százalék volt. Az előző negyedévekhez hasonlóan a megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás, és mindössze 14 százalék érzi, hogy könnyebb lett a diplomához vezető út.

A kutatásból az is kiderül, hogy a diákok több mint fele, 59 százaléka azt tanulja, amit szeret és ami érdekli is. Viszont ez arány folyamatosan csökken, egy évvel ezelőtt még 82 százalékuk érezte ezt. A diákok azonban még így is pozitívabbak, mint a dolgozó fiatalok, akinek a fele nyilatkozott ugyanilyen elégedetten jelenlegi munkájáról.

Itt vannak a friss adatok: ennyit lehet keresni Budapesten szellemi munkával

A szellemi foglalkozásúaknál verhetetlenek a fővárosi bérek - derül ki a HVG összeállításából. Nem Budapesten keresnek a legtöbbet a fizikai munkások, hanem Győr-Moson-Sopron megyében - derül ki a HVG összeállításából. A Kisalföldön a kékgallérosok havi nettó átlagkeresete 151,2 ezer forint volt tavaly a KSH adatai szerint, miközben a fővárosiak 140,1 ezret vittek haza.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.