Külföldi munka: csak 21-en jönnének haza a kormány programjával

Eddig nem áll fényesen a kormány hazacsalogató programja, a számítások szerint 793 évig tartana, hogy 100 ezer külföldön dolgozó magyart vissza tudnának csábítani az országba.

  • Eduline
Külföldi munka: csak 21-en jönnének haza a kormány programjával

Mint ahogy arról már a HVG is beszámolt, a kormány elindította a „Gyere haza fiatal” nevű programot, melynek az a célkitűzése, hogy hazacsábítsák a külföldön dolgozó magyar fiatalokat.

Az áprilisban indult program körül röpködtek a számok, Czomba Sándor május végén egy televíziós interjúban azt mondta, 40 ezren regisztráltak a Facebookon, ám a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt még aznap cáfolta azzal, hogy közölték, 581 ember regisztrált a programra. Mint kiderült, a program Facebook-oldalán megjelent posztot látták 40 ezren.

Múlt héten Czomba Sándor már 800 regisztráltról beszélt. Ezt a képet árnyalja a 444.hu szerint, hogy a „Gyere haza fiatal” honlapja eleve úgy van összerakva, hogy a legtöbb konkrét információért regisztrálni kell, tehát ha valaki csak érdeklődne, az sem ússza meg.

A 444.hu úgy tudja, eddig mindössze huszonegyen vannak, akiknek esélyük lenne állami segítséggel hazajönni, ők töltötték fel a szükséges adatokat a rendszerbe. „Ha feltételezzük, hogy ők 21-en végül mind találnak munkát, és nagyon nagyvonalúan úgy számolunk, hogy ez két hónap alatt jött össze, akkor évente 126 ember jöhetne haza a programban, tehát ha például az Angliában dolgozó magyarok közül csak 100 ezret szeretne hazahozni így a kormány, akkor az alsó hangon 793 évig tartana” – írta a lap.

Még több fontos információ

A külföldi továbbtanulás lehetőségei

Lesújtó adatok: egyre több 30 éven aluli vándorol ki külföldre

Sok főiskolás vállalna munkát külföldön a diploma megszerzése után

Melyik országban érzi magát a legjobban az Y generáció?

Külföldi ösztöndíjak

A „Gyere haza fiatal” első fázisára 100 millió forintot akar fordítani a kormány, ebből a pénzből a hazatérők repülőjegy-támogatást, lakhatási támogatás és utazási támogatást (ha a hazatérő a lakóhelyétől messzebb talál csak munkát Magyarországon) igényelhetnek.

Az OFA egyébként azt állítja, hogy már 900 regisztrált van, 54 emberrel vették fel a kapcsolatot, és ebből jelenleg 31 embert közvetítenek a cégekhez.

Ahogy arról az Eduline is beszámolt 2013-ban, a kormány akkor "erkölcsi támogatással és karriertanácsadással" támogatta volna a hazatérő magyar fiatalokat. A Gyere Haza Alapítványról itt olvashatsz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.