110-140 ezer forintot bukhatnak azok, akik a KRESZ-vizsgát követő két éven belül nem szerzik meg a jogosítványt -...
110-140 ezer forintot bukhatnak azok, akik a KRESZ-vizsgát követő két éven belül nem szerzik meg a jogosítványt - hívta fel a figyelmet több autósiskola. A KRESZ-vizsga ugyanis csak két évig érvényes, ha lejár az idő, újra el kell végezni az elméleti tanfolyamot (igaz, ezt már online is megtehetitek - erről itt olvashattok), újra vizsgázni kell, csak ezután lehet elkezdeni a gyakorlati tanfolyamot. Mivel a korábban "levezetett" kilométerek sem számítanak, nulláról indul a számláló, augusztus közepe óta ráadásul legalább 580 kilométert kell vezetni a forgalmi vizsga előtt.
Az augusztus óta hatályos szabályok alapján a KRESZ-vizsgát sem lehet sokáig húzni - az elméleti tanfolyam megkezdésétől számított kilenc hónapon belül jelentkezni kell a tesztre. Ha elsőre nem sikerül, néhányszor még lehet próbálkozni, viszont a tanfolyam első előadásától számított egy éven belül sikeres vizsgát kell tenni.
Sokba kerül, ha nem sikerül a forgalmi vizsga
Azok, akik a KRESZ-vizsga elévülése miatt kezdik újra a tanfolyamokat, legalább 111 ezer forintos plusz költségre számíthatnak, az általunk kalkulált legolcsóbb verzió szerint ennyiből jön ki a B kategóriás engedély megszerzése. Ebben az orvosi vizsgálatok, az elsősegély-tanfolyam, a kötelező 29 órás vezetés és a vizsgadíjak is benne vannak.
| Így szerezhettek jogosítványt |
Hogyan változtak a KRESZ és a jogosítványszerzés szabályai 2011 óta? 2014-től teljesen új szabályzat jöhet |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
