Mennyi idő alatt kapsz munkát? Ez számít még normálisnak

Komoly gondot jelenthet, ha valaki jelentkezik egy állásra, majd 1-2 hónap után is bizonytalan az eredménnyel kapcsolatban. Sipos Gábor fejvadász a HVG Állásbörzén arról beszélt, mennyi egy kiválasztási folyamat átlagos ideje, és mit érdemes tenni, ha túlzottan hosszúnak érezzük a folyamatot.

  • Eduline
pixabay.com

Sipos Gábor fejvadász a HVG Állásbörzén tartott előadásán arról beszélt, mennyi kívülálló körülmény játszik szerepet abban, hogy sokszor jól elhúzódik egy felvételi folyamat.

Gyakran a cég tehet arról, hogy sokáig húzzák a kiválasztást: gyakran előbb a házon belüli jelentkezőket nézik meg, utána pedig azokat, akik ajánlás útján érkeztek.

A kis- és középvállalatoknál gyakran nincs saját hr-szakember, hanem fejfadászhoz fordulnak. Ez is húzhatja az időt, mert a fejfadászok csoportban interjúztatnak, és gyakran első körben az életrajz szerinti legjobbakat hívják be. Ha teszteket is kitöltetnek, még tovább tart a toborzás.

Multiknál 2-3 héttől több hónapig is elhúzódhat egy kiválasztási folyamat. Ezért Sipos szerint érdemes megkérdezni, mikorra várható az elbírálás, és azt is meg kell kérdezni, érdeklődhet-e a jelentkező. Ha késnek a visszajelzéssel, akkor is érdemes szólni, finomán érdeklődni.

 

[[ Képelem () ]]
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.