Kínos helyesírási hiba: rosszul írják a képzési államtitkárság nevét

Reggel vettem észre, és azóta ezen nevetek.

  • Eduline

Reggel vettem észre, és azóta ezen nevetek. Vicces, hogy a képzésekkel foglalkozó államtitkárság még a saját nevét sem tudja leírni. Mondjuk nem is csodálkoztam, hiszen a Nemzeti Pedagóguskart is Nemzeti Pedagógus Karnak írják

– hívta fel figyelmünket egyik olvasónk. Igaza van: a foglalkoztatáspolitikával, a szak- és felnőttképzéssel foglalkozó, a kormányalakításkor átkeresztelt államtitkárság neve helyesen Munkaerő-piaci és Képzési Államtitkárság lenne.

Az államtitkárság aloldala a kormany.hu-n
kormany.hu

Ahogy arra a helyesírási szabályzat 138. pontja is rámutat, az ehhez hasonló szavakat kötőjellel kell írni. A munkaerő-piaci három tagból áll, ezért alkalmazni kell az általános iskolából ismerős 6:3-as szabályt (ha hat szótagnál hosszabb egy ilyen összetétel, a kötőjeles írásmód a helyes választás).

Tény, hogy a munkaerő-piaci trükkös összetétel, a képzők (az -i ugyanis képző) a jelekkel és a ragokkal ellentétben "számítanak", amikor szótagokat számolgatunk. A főnévi alakot - vagyis a munkaerőpiacot - természetesen egybe kell írni, hiszen az -i képző nélkül csak hat szótagból áll.

A szótagszámlálás szabálya iskolai tananyag – még ha nem is tartozik a legkedveltebb részek közé –, de a neten sem nehéz ráakadni a helyes írásmódra, a Nyelv és Tudomány például többször foglalkozott a szótagszámlálással, és ők vették észre azt is, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar (akkor még: Magyar Pedagógus Kar) írásmódja sem stimmel, a helyes a Nemzeti Pedagóguskar lenne.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.