Az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint változhatnak a jogi szakvizsgával és az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos szabályok. Patyi Gergely az MTI-nek adott interjújában elsődleges feladatai közé sorolta e két terület áttekintését.
Az államtitkár azt mondta: a jogi szakvizsgák technikai lebonyolítása részben olyan adminisztratív feladatokat jelent, amelyet ő nem tart indokoltnak, ebben a körben várhatóan még az év végén rendeleti szinten lesz változtatás.
Hozzátette: a tárca kiemelt feladatként tekint az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó képzésekre és minősítésekre, köztük a jogi felsőoktatásra és a jogi szakvizsgáztatásra. Ezzel összefüggésben arról beszélt: a jogi felsőoktatás elmúlt 25 éves eredményei alkalmat adnak arra, hogy a tapasztalatokból következtetéseket vonjanak le, ugyanakkor szerinte a jogi szakvizsgarendszert nem lehet önmagában vizsgálni, azt a jogi hivatásrendek igényeivel is össze kell vetni.
Patyi Gergely szerint a szakvizsgákkal kapcsolatos elképzeléseknél szükségesek a szakmapolitikai egyeztetések és indokolt a jogalkalmazók bevonása. Úgy fogalmazott: a jogi felsőoktatás, az egyetemek, az ügyvédi kamarák, a bíróságok és az ügyészség nélkül a jogi szakvizsgák reformján gondolkodni nem lehet. Hozzátette: a kormányzati ciklus közepére várható, hogy ha szükség van a szakvizsgákkal kapcsolatban tartalmi változtatásra, az ahhoz szükséges javaslatokat megtegyék.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
