A holland diákok a legboldogabbak, és ebben az iskoláknak is nagy szerepe van

A boldogsághoz olyan részletek járulnak még hozzá, mint például az, hogy a holland gyerekek reggeliznek hétközben, naponta kevesebb mint két órát ülnek a tévé előtt, és kedves, segítőkész osztálytársakkal vannak körülvéve.

  • Eduline
pixabay

Az OECD országok elégedettségi felméréseiben a holland fiatalok jelentésről jelentésre az élvonalban végeznek, ami igazán figyelemre méltó akkor, amikor Nagy-Britanniában például egyre több a depressziós és szorongó tinédzser, az Egyesült Államokban pedig egyre több fiatal vet véget az életének - írja a hvg.hu.

 A számok azt mutatják, hogy 2013 óta folyamatosan nőt a holland fiatalok elégedettsége az élettel. A kérdésben megszólaltatott egyik társadalomkutató szerint ez főként annak tudható be, hogy a holland gyekerek általában pozitívan kapcsolódnak a környezetükhöz, ami pedig azzal magyarázható, hogy otthon, a barátok körében és az iskolában is támogatásra számíthatnak. A holland szülők nagyon támogatóak, és csak minimálisan kontrollálják a gyerekeiket, a tanárok pedig nem a tekintélyelvűség jegyében közelednek a gyerekekhez, hanem figyelembe veszik az érzéseiket, amivel kivívják a diákok bizalmát – magyarázta a szakember.

Nem lesz külön tantárgy a hazafias nevelés az iskolákban?

Külföldi példák mutatják, hogy a gyermekek hazaszeretetre nevelése jó dolog - ezt mondta a Hír TV-nek Simicskó István, aki kormánybiztosként felel a hazafias és honvédelmi neveléssel, illetve az ezzel összefüggő beruházásokkal kapcsolatos feladatokért. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Simicskó István volt honvédelmi minisztert a hazafias és honvédelmi neveléssel, illetve az ezzel összefüggő beruházásokkal kapcsolatos feladatokért felelős kormánybiztossá nevezte ki Orbán Viktor 2020.

A boldogsághoz olyan részletek járulnak még hozzá, mint például az, hogy a holland gyerekek reggeliznek hétközben, naponta kevesebb mint két órát ülnek a tévé előtt, és kedves, segítőkész osztálytársakkal vannak körülvéve. Számít az is, hogy kevesen túlsúlyosak, kevesen létesítenek szexuális kapcsolatot 15 éves koruk előtt (a szexuális felvilágosításuk már négyéves korban elkezdődik), és kevesen érzik az iskolai feladatok nyomását.

A gyerekek boldogságát nyilván befolyásolja az ország általános állapota is, és Hollandiában viszonylag alacsony a munkanélküliség, viszonylag magas az egyenlőség, és a gazdaság is egészséges állapotban van - teszik hozzá.

A boldogságindexszel foglalkozó egyik szervezet vezetője szerint sokat számít az is, hogy a fiatalokra kevéssé nehezedik az elvárás, hogy legyenek „jók”. A holland gyerekek megkapják a szabadságot ahhoz, hogy kiépítsék a saját autonómiájukat, szabadabban tehetik azt, amit szeretnének, és így tisztában vannak azzal, hogy mit szeretnének. Ebben az értelemben a boldogság nem mindig van átfedésben a jósággal – figyelmeztetnek a szakemberek.

Nem sok olyan hely van, ahol a magyar fizetésnél is kevesebb a jut a tanároknak

A hazai tanári fizetések jóval az átlag alatt vannak, a legfrissebb felmérések szerint is. Ennél már csak a csehek és a lengyelek keresnek rosszabbul. A folyamatosan csökkenő fizetések mellett lehet, hogy nemsokára nálunk kereshetik majd a legkevesebbet a tanárok. Az OECD adatai szerint Magyarország az utolsók között szerepel, ha a tanári fizetésekről van szó.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.