Egy gyorstalpaló informatikusképzés felér egy egyetemi diplomával?

Jelenleg tapasztalt szoftverfejlesztőkből van a legnagyobb hiány, emiatt is indítottak számos gyorstalpaló informatikusképzést, akár ingyenesen is. A diplomás mérnökinformatikusokkal szemben mindez vajon mit jelent? Felveszik a versenyt vagy éppen túl is lépnek a diplomások tudásán?

  • Eduline
pixabay.com

"Sokan igazságtalannak érzik, hogy a négy hónapos képzést elvégzők hasonló pozíciót töltenek be, hasonló fizetésért, mint a diplomás szoftverfejlesztő kollégáik" - mondta a 24.hu-nak Filep Szabolcs, PROGmasters alapító-ügyvezetője, aki egyébként mindenkét oldalt ismeri, hiszen ő maga is a BME-n végzett mérnökinformatikusként.

Azt is elmondta a lapnak, hogy az egyetemi képzés átfogó, komoly elméleti hátteret ad, azonban ennek a 90 százalékát nem lehet a gyakorlatban azonnal hasznosítani. Az intenzív, gyakorlatorientált bootcampek ezért a maradék 10 százalékra – és a legfrissebb piaci igényekre – koncentrálnak elsősorban. Szerinte egyébként alapvetően egyéni hozzáállástól, motivációtól függ, kiből milyen programozó lesz, nem attól, milyen iskolát végzett.

Az számít, hogy mennyi időt tölt a programozással, és mennyire tartja frissen a tudását. Fontos szempont az is, hogy az egyetem hosszú ideig tart, így nem jó megoldás például azok számára, akik 30-40 évesen pályaváltást terveznek – tette hozzá.

Ugyanannyi fizetés diplomával vagy anélkül?

A 24.hu a Green Fox Academyt is megkérdezte minderről, ahol a vállalati partnereik visszajelzése alapján viszont azt tapasztalják, hogy bár a képzések különbözőek, végzős hallgatóik tudása, soft skill-jei, elkötelezettsége és korábbi munkatapasztalatuk miatt hasonló kezdő fizetésre számíthatnak, mint egyetemet végzett kollégáik.

Jelenleg tapasztalt szoftverfejlesztőkből van a legnagyobb hiány, ez egy kicsit gátolja a frissen végzettek belépését - írja a 24.hu. Filep Szabolcs szerint a Bprof akár jó lépés is lehet a piaci igények irányába, bár meggyőződése, hogy az elméleti és gyakorlati képzést egymással párhuzamosan lehet hatékonyan végezni annak érdekében, hogy a cégekhez már használható szakmai tudással rendelkező diákok kerüljenek.

Megvannak az első eredmények: magas ponthatárokat húztak a BME szakjain

Majdnem 416 pont - ennyi volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapképzéseire felvett, állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma. Összesen 4789 új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg az intézmény.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.