Egy gyorstalpaló informatikusképzés felér egy egyetemi diplomával?

Jelenleg tapasztalt szoftverfejlesztőkből van a legnagyobb hiány, emiatt is indítottak számos gyorstalpaló informatikusképzést, akár ingyenesen is. A diplomás mérnökinformatikusokkal szemben mindez vajon mit jelent? Felveszik a versenyt vagy éppen túl is lépnek a diplomások tudásán?

  • Eduline
pixabay.com

"Sokan igazságtalannak érzik, hogy a négy hónapos képzést elvégzők hasonló pozíciót töltenek be, hasonló fizetésért, mint a diplomás szoftverfejlesztő kollégáik" - mondta a 24.hu-nak Filep Szabolcs, PROGmasters alapító-ügyvezetője, aki egyébként mindenkét oldalt ismeri, hiszen ő maga is a BME-n végzett mérnökinformatikusként.

Azt is elmondta a lapnak, hogy az egyetemi képzés átfogó, komoly elméleti hátteret ad, azonban ennek a 90 százalékát nem lehet a gyakorlatban azonnal hasznosítani. Az intenzív, gyakorlatorientált bootcampek ezért a maradék 10 százalékra – és a legfrissebb piaci igényekre – koncentrálnak elsősorban. Szerinte egyébként alapvetően egyéni hozzáállástól, motivációtól függ, kiből milyen programozó lesz, nem attól, milyen iskolát végzett.

Az számít, hogy mennyi időt tölt a programozással, és mennyire tartja frissen a tudását. Fontos szempont az is, hogy az egyetem hosszú ideig tart, így nem jó megoldás például azok számára, akik 30-40 évesen pályaváltást terveznek – tette hozzá.

Ugyanannyi fizetés diplomával vagy anélkül?

A 24.hu a Green Fox Academyt is megkérdezte minderről, ahol a vállalati partnereik visszajelzése alapján viszont azt tapasztalják, hogy bár a képzések különbözőek, végzős hallgatóik tudása, soft skill-jei, elkötelezettsége és korábbi munkatapasztalatuk miatt hasonló kezdő fizetésre számíthatnak, mint egyetemet végzett kollégáik.

Jelenleg tapasztalt szoftverfejlesztőkből van a legnagyobb hiány, ez egy kicsit gátolja a frissen végzettek belépését - írja a 24.hu. Filep Szabolcs szerint a Bprof akár jó lépés is lehet a piaci igények irányába, bár meggyőződése, hogy az elméleti és gyakorlati képzést egymással párhuzamosan lehet hatékonyan végezni annak érdekében, hogy a cégekhez már használható szakmai tudással rendelkező diákok kerüljenek.

Megvannak az első eredmények: magas ponthatárokat húztak a BME szakjain

Majdnem 416 pont - ennyi volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapképzéseire felvett, állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma. Összesen 4789 új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg az intézmény.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna