Így változhatnak a helyesírási szabályok: meglepő módosítások

Még mindig nem lehet tudni, mikor hozzák nyilvánosságra az új helyesírási szabályzatot, néhány változás azonban már most biztosnak tűnik. Összegyűjtöttük, milyen hírek szivárogtak ki az elmúlt hónapokban az új szabályzatról

  • Eduline
Fülöp Máté

Változik a dátumok helyesírása

Nem okoznak majd nehézséget a változások a Paletta Online-nak nyilatkozó Keszler Borbála szerint, aki az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke. Azt mondta: pontosították a betű­rendbe sorolás szabályait, két megegyező szó közül a kisbetűst kell előrébb sorolni. Nagyobb változásokat terveztek a kötőjelezéssel is, és várhatóan az „1-én” és az „1-jén” alak is elfogadható lesz.

Kacsingat, bólingat

Balázs Géza, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője az Inforádiónak egy évvel ezelőtt azt mondta: a kacsingat az új szabályzat elfogadása után t-vel is helyes lesz: kacsintgat. De logikusabbá válik az egybe- és különírás is.

Beépült a "deviszont"

Nem helyesírás, de fontos. A gyakori használat miatt számos összetett kötőszó alakult ki a nyelvben, így kerülhetett be összetételként a most megjelenő nagyszótárba a sokat vitatott deviszont is. Az Origónak Ittzés Nóra, A magyar nyelv nagyszótárának főszerkesztője azt mondta: a tapasztalatok alapján sokan használják így, egyébként Arany, Ady és Krúdy is kifejezetten kedvelte ezt a változatot.

Észszerű?

Ahogy arról már korábban beszámoltunk: a -szerű elemmel ellátott szavakat várhatóan a szóösszétetelek mintájára kell majd írni: az "ésszerű" helyett az "észszerű" lesz a helyes alak. Néhány toldalékolási szabály a kiejtéshez idomul: a "dühvel" alak mellett mostantól elfogadható a "dühhel" is. A helyesírási szabályok további változásairól itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.