Így változhatnak a helyesírási szabályok: meglepő módosítások

Még mindig nem lehet tudni, mikor hozzák nyilvánosságra az új helyesírási szabályzatot, néhány változás azonban már most biztosnak tűnik. Összegyűjtöttük, milyen hírek szivárogtak ki az elmúlt hónapokban az új szabályzatról

  • Eduline
Fülöp Máté

Változik a dátumok helyesírása

Nem okoznak majd nehézséget a változások a Paletta Online-nak nyilatkozó Keszler Borbála szerint, aki az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke. Azt mondta: pontosították a betű­rendbe sorolás szabályait, két megegyező szó közül a kisbetűst kell előrébb sorolni. Nagyobb változásokat terveztek a kötőjelezéssel is, és várhatóan az „1-én” és az „1-jén” alak is elfogadható lesz.

Kacsingat, bólingat

Balázs Géza, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője az Inforádiónak egy évvel ezelőtt azt mondta: a kacsingat az új szabályzat elfogadása után t-vel is helyes lesz: kacsintgat. De logikusabbá válik az egybe- és különírás is.

Beépült a "deviszont"

Nem helyesírás, de fontos. A gyakori használat miatt számos összetett kötőszó alakult ki a nyelvben, így kerülhetett be összetételként a most megjelenő nagyszótárba a sokat vitatott deviszont is. Az Origónak Ittzés Nóra, A magyar nyelv nagyszótárának főszerkesztője azt mondta: a tapasztalatok alapján sokan használják így, egyébként Arany, Ady és Krúdy is kifejezetten kedvelte ezt a változatot.

Észszerű?

Ahogy arról már korábban beszámoltunk: a -szerű elemmel ellátott szavakat várhatóan a szóösszétetelek mintájára kell majd írni: az "ésszerű" helyett az "észszerű" lesz a helyes alak. Néhány toldalékolási szabály a kiejtéshez idomul: a "dühvel" alak mellett mostantól elfogadható a "dühhel" is. A helyesírási szabályok további változásairól itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.