Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mennyit keresnek a különböző szakokon végzett, néhány év munkatapasztalattal rendelkező fiatal diplomások? Miért nem reális a pályakezdők bérigénye? És milyen összeget érdemes mondani az állásinterjún, ha azt kérdezi a HR-es, milyen fizetéssel lennétek elégedettek? Utánajártunk.

Bruttó 279 588 forint - a diplomás-pályakövetési rendszer 2016-os adatai szerint átlagosan ennyit keres az, aki a felsőoktatás legnépszerűbb szakján, gazdálkodási és menedzsment BSc-képzésen szerzett diplomát három-öt éve. Évről évre több ezren választják a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel szakot is, amelyeken az átlagos bruttó jövedelem 264-273 ezer forint, míg a nemzetközi gazdálkodás képzésen végzettek ennél valamivel többet vihetnek hata, átlagosan bruttó 311 ezer forintot.
Kik keresnek a legjobban?
Aligha meglepő, hogy a három-öt év munkatapasztalattal rendelkezők közül az informatika szakot végzettek keresnek a legjobban: a 2016-os adatok szerint egy mérnökinformatikus átlagosan 347 ezer, egy programtervező informatikus 337 ezer, egy gazdaságinformatikus pedig 326 ezer forintos bruttó bérrel számolhat.
A jogi képzési terület fiatal diplomásai ennél alacsonyabb átlagbérre számíthatnak - az igazságügyi igazgatási szakon diplomát szerző pályakezdők 233 ezer, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási képzésen végzettek 227 ezer, az osztatlan jogászképzés pályakezdői pedig 246 ezer forintos átlagfizetéssel kalkulálhatnak. Az általános orvosi szakot végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme 328 ezer, a gyógszerészeké 305 ezer forint, míg az ápolás és betegellátás szakot végzetteké alig 213 ezer forint.
| HVG Állásbörze: hol, mikor? |
Helyszín és időpont: 2018. október 3. 10:00-19:00 2018. október 4. 10:00-17:00Papp László Budapest Sportaréna (1143 Budapest, Stefánia út 2.) További infókat itt találtok! |
A műszaki végzettségűek közül a gépészmérnökök átlagosan 343 ezer forintos bruttó bérre számíthatnak néhány év munkatapasztalattal, a műszaki menedzserek 311 ezer, a közlekedésmérnökök 314 ezer, a mechatronikai mérnökök 378 ezer, a vegyészmérnökök 329 ezer, a villamosmérnökök pedig 370 ezres bruttó bérrel számolhatnak.
Pályakezdők fizetésigénye? irreális elvárások?
Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője az Eduline-nak korábban azt mondta, a friss diplomások egyáltalán nem látják reálisan a kereseti lehetőségeket, "főként azért, mert nincsenek nyilvánosan elérhető információk. Szerintem minden munkavállaló boldog lenne, ha úgy néznének ki az álláshirdetések, mint a diákmunkák hirdetései, amelyekben konkrét órabér szerepel. A munkáltatók viszont nem szokták az álláshirdetésekben feltüntetni a várható bért vagy akár egy bérsávot".

Hogy miért? A HVG Állásbörze főszervezője szerint a munkaadóknak van egy képük arról, hogy milyen munkavállalót szeretnének alkalmazni, és ehhez a képhez tartozik egy fizetési-juttatási csomag. "Tegyük fel, ezt az összeget beleírnák az álláshirdetésbe. Ha egy jelentkezőnek az elvártnál nagyobb a tudása, tudnak többet is fizetni neki, hiszen jobban tudják terhelni. Ha olyan jelentkezővel van dolguk, akinek kevesebb a tapasztalata, kisebb a tudása, elképzelhető, hogy képzésekkel, mentorprogramokkal kell felhozni arra a szintre, amellyel már el tudja látni a feladatait. Neki nem tudnak annyit fizetni, mint amennyit az álláshirdetésben ígértek. De ha egyszer az álláshirdetésben azt ígérik, hogy pl. bruttó 270 ezer forint a fizetés, és a végén megajánlanak 234 ezer forintot, akkor a jelentkező végtelenül elégedetlen lesz - még akkor is, ha egyébként a kisebb összeg megfelelő lett volna. Pont ezért még sokat kell várni arra, hogy egy álláshirdetésben konkrét összeget vagy fizetési sávokat feltüntessenek a cégek" - mondta.
Akkor mi legyen a bérigény?
Mit tehet egy pályakezdő? Érdemes ugyan megnézni a KSH fizetési adatait, de fontos tudni, hogy egy KSH-átlagban azonban benne vannak azok a szakemberek, akik harminc-negyven éve a pályán vannak, és adott esetben akár már vezérigazgatói pozíciót töltenek be, és persze benne vannak a pályakezdők. "Egy friss diplomás nem számolhat az átlagfizetéssel, azt öt-tíz év alatt tudja elérni. Ha valaki a KSH-adatokból kiindulva szeretne tájékozódni a fizetésekről, nézze meg a szakmájának az átlagát és a szórását, a reális bérigénye valószínűleg a szórás legalján lesz. Vagy ne a jelenlegi bérigényét mondja el a bértárgyaláson, hanem azt, hogy öt év múlva milyen összeget szeretne elérni - és tegye fel a kérdést, hogy ehhez képest a cég mit tud biztosítani most" - tanácsolja Hajdú Csongor.
A cégek egyre inkább építenek a pályakezdőkre
Milyen vállalatok szívják fel Magyarországon a legtöbb pályakezdőt? Hol várják tárt karokkal a több nyelvet beszélő bölcsészeket? Reális bérigényük van-e az egyetemről, főiskoláról frissen kikerült diplomásoknak? És hogyan lehet kideríteni, mekkora fizetést érdemes kérni a bértárgyaláson? Október 4-én és 5-én rendezik meg a 2017-es őszi HVG Állásbörzét. A főszervezővel, Hajdú Csongorral beszélgettünk.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.