Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mennyit keresnek a különböző szakokon végzett, néhány év munkatapasztalattal rendelkező fiatal diplomások? Miért nem reális a pályakezdők bérigénye? És milyen összeget érdemes mondani az állásinterjún, ha azt kérdezi a HR-es, milyen fizetéssel lennétek elégedettek? Utánajártunk.

Bruttó 279 588 forint - a diplomás-pályakövetési rendszer 2016-os adatai szerint átlagosan ennyit keres az, aki a felsőoktatás legnépszerűbb szakján, gazdálkodási és menedzsment BSc-képzésen szerzett diplomát három-öt éve. Évről évre több ezren választják a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel szakot is, amelyeken az átlagos bruttó jövedelem 264-273 ezer forint, míg a nemzetközi gazdálkodás képzésen végzettek ennél valamivel többet vihetnek hata, átlagosan bruttó 311 ezer forintot.
Kik keresnek a legjobban?
Aligha meglepő, hogy a három-öt év munkatapasztalattal rendelkezők közül az informatika szakot végzettek keresnek a legjobban: a 2016-os adatok szerint egy mérnökinformatikus átlagosan 347 ezer, egy programtervező informatikus 337 ezer, egy gazdaságinformatikus pedig 326 ezer forintos bruttó bérrel számolhat.
A jogi képzési terület fiatal diplomásai ennél alacsonyabb átlagbérre számíthatnak - az igazságügyi igazgatási szakon diplomát szerző pályakezdők 233 ezer, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási képzésen végzettek 227 ezer, az osztatlan jogászképzés pályakezdői pedig 246 ezer forintos átlagfizetéssel kalkulálhatnak. Az általános orvosi szakot végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme 328 ezer, a gyógszerészeké 305 ezer forint, míg az ápolás és betegellátás szakot végzetteké alig 213 ezer forint.
| HVG Állásbörze: hol, mikor? |
Helyszín és időpont: 2018. október 3. 10:00-19:00 2018. október 4. 10:00-17:00Papp László Budapest Sportaréna (1143 Budapest, Stefánia út 2.) További infókat itt találtok! |
A műszaki végzettségűek közül a gépészmérnökök átlagosan 343 ezer forintos bruttó bérre számíthatnak néhány év munkatapasztalattal, a műszaki menedzserek 311 ezer, a közlekedésmérnökök 314 ezer, a mechatronikai mérnökök 378 ezer, a vegyészmérnökök 329 ezer, a villamosmérnökök pedig 370 ezres bruttó bérrel számolhatnak.
Pályakezdők fizetésigénye? irreális elvárások?
Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője az Eduline-nak korábban azt mondta, a friss diplomások egyáltalán nem látják reálisan a kereseti lehetőségeket, "főként azért, mert nincsenek nyilvánosan elérhető információk. Szerintem minden munkavállaló boldog lenne, ha úgy néznének ki az álláshirdetések, mint a diákmunkák hirdetései, amelyekben konkrét órabér szerepel. A munkáltatók viszont nem szokták az álláshirdetésekben feltüntetni a várható bért vagy akár egy bérsávot".

Hogy miért? A HVG Állásbörze főszervezője szerint a munkaadóknak van egy képük arról, hogy milyen munkavállalót szeretnének alkalmazni, és ehhez a képhez tartozik egy fizetési-juttatási csomag. "Tegyük fel, ezt az összeget beleírnák az álláshirdetésbe. Ha egy jelentkezőnek az elvártnál nagyobb a tudása, tudnak többet is fizetni neki, hiszen jobban tudják terhelni. Ha olyan jelentkezővel van dolguk, akinek kevesebb a tapasztalata, kisebb a tudása, elképzelhető, hogy képzésekkel, mentorprogramokkal kell felhozni arra a szintre, amellyel már el tudja látni a feladatait. Neki nem tudnak annyit fizetni, mint amennyit az álláshirdetésben ígértek. De ha egyszer az álláshirdetésben azt ígérik, hogy pl. bruttó 270 ezer forint a fizetés, és a végén megajánlanak 234 ezer forintot, akkor a jelentkező végtelenül elégedetlen lesz - még akkor is, ha egyébként a kisebb összeg megfelelő lett volna. Pont ezért még sokat kell várni arra, hogy egy álláshirdetésben konkrét összeget vagy fizetési sávokat feltüntessenek a cégek" - mondta.
Akkor mi legyen a bérigény?
Mit tehet egy pályakezdő? Érdemes ugyan megnézni a KSH fizetési adatait, de fontos tudni, hogy egy KSH-átlagban azonban benne vannak azok a szakemberek, akik harminc-negyven éve a pályán vannak, és adott esetben akár már vezérigazgatói pozíciót töltenek be, és persze benne vannak a pályakezdők. "Egy friss diplomás nem számolhat az átlagfizetéssel, azt öt-tíz év alatt tudja elérni. Ha valaki a KSH-adatokból kiindulva szeretne tájékozódni a fizetésekről, nézze meg a szakmájának az átlagát és a szórását, a reális bérigénye valószínűleg a szórás legalján lesz. Vagy ne a jelenlegi bérigényét mondja el a bértárgyaláson, hanem azt, hogy öt év múlva milyen összeget szeretne elérni - és tegye fel a kérdést, hogy ehhez képest a cég mit tud biztosítani most" - tanácsolja Hajdú Csongor.
A cégek egyre inkább építenek a pályakezdőkre
Milyen vállalatok szívják fel Magyarországon a legtöbb pályakezdőt? Hol várják tárt karokkal a több nyelvet beszélő bölcsészeket? Reális bérigényük van-e az egyetemről, főiskoláról frissen kikerült diplomásoknak? És hogyan lehet kideríteni, mekkora fizetést érdemes kérni a bértárgyaláson? Október 4-én és 5-én rendezik meg a 2017-es őszi HVG Állásbörzét. A főszervezővel, Hajdú Csongorral beszélgettünk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.