Jó hír az egyetemistáknak: gyorsan állást lehet találni friss diplomásként

A frissen diplomázott magyarok 84,7 százaléka gyorsan talált magának munkát – derül ki az Eurostat összesítéséből. Az uniós országokat összehasonlítva a kilencedik legjobb mutató a magyar, az EU-átlag 80 százalékos.

  • Eduline

A hvg.hu azt írja, az EU statisztikai hivatala azokat számolta össze, akik 20 és 34 év közöttiek, három évnél nem régebben kapták meg a diplomájukat, és nem valamelyik másik oktatási intézményben tanultak tovább.

A legjobb helyzetet az EU-n belül Máltán találták, ott 95 százalék el tudott helyezkedni gyorsan, majd Németország (91 százalék), Hollandia és Csehország (90-90) következik a listán.

Ennyi idő alatt helyezkednek el a gazdasági szakon fissen végzettek

Évente több ezer diák végez gazdasági szakokon, de vajon hány hónap után tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon? Utánajártunk. A pályakövetési rendszer statisztikái a 2012/13-as és a 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait felhasználva 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján a következőket mutatja 2016-ban.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.