Ha egyetemisták vagytok és albérletben laktok, esetleg megihletett ez az életforma, akkor ez a fotópályázat nektek szól. Pályázzatok a fotóitokkal és nyerjetek.
Ma Magyarországon az emberek kilencven százaléka saját tulajdonú lakásban, házban él, ezen felül majdnem egymillió ember lakik albérletben. Ezeknek az embereknek a helyzetét tematizálva a Habitat for Humanity Magyarország és a PHOO kortárs fotográfiai magazin a tavalyi pályázat sikere után fotópályázatot hirdet.
A pályázat célja felhívni a figyelmet a hazai bérlakásszektorban élők helyzetére, valamint megjeleníteni a bérelt otthonok és bérlők sokszínűségét. A beérkezett alkotásokból a szervezet a PHOO kortárs fotográfiai magazinnal együttműködve az októberi Lakhatás Hete programsorozatra rendez fotókiállítást, aminek kiemelt témája idén a hazai bérlakásszektor és a családok lakhatási helyzete lesz.A nyereményekről és a jelentkezés feltételeiről itt olvashattok bővebben.
Annyian laknak albérletben a fővárosban, mint a vidékiekben összesen
Egy országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18-59 éves korú lakosság ötöde érdekelt valamilyen módon az albérletekben. 13 %-uk vesz ki lakást, ez országos szinten pedig úgy néz ki, hogy a budapesti albérlők annyian vannak, mint a vidékiek összesen.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
