Milyenek lesznek a 2013-as ponthatárok? Első rész: felsőoktatási szakképzések

2013 szeptemberében már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzéseket, és a szakok neve is megváltozott: megnéztük, milyenek voltak a ponthatárok tavaly.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Idén a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés a turizmus-vendéglátás: összesen 1724-en jelentkeztek. Kereskedelem és marketing képzésre 1206-an, gazdálkodási és menedzsmentre 1076-an felvételiznek, míg pénzügy és számvitelre 912-en, kommunikáció és médiára pedig 901-en adták be a jelentkezésüket. A húsz legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés listáját itt nézhetitek meg.

A felsőfokú szakképzést felváltó felsőoktatási szakképzés 2013 szeptemberében startol: ilyen szakokat mostantól csak egyetemek vagy főiskolák indíthatnak, diploma azonban továbbra sem jár értük. Azonban ha ugyanazon a területen jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják. A legfontosabb tudnivalókat a felsőoktatási szakképzésről itt találjátok.

Idén feleannyian jelentkeztek felsőoktatási szakképzésekre, mint tavaly: míg 2012-ben több mint 7500-an, az idén mindössze 3456-an jelölték meg valamelyik kétéves szakot első helyen. A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 200 pontot kell összegyűjteniük az 500-ból az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül. A 2013-as felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Ilyenek voltak a ponthatárok tavaly

A turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés az idegenforgalmi szakmenedzser és a vendéglátó szakmenedzser felsőfokú szakképzéseket váltja fel. Tavaly az állami ösztöndíjas idegenforgalmi szakmenedzser képzésen, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 340 volt a ponthatár.

A legjobb érettségi és tanulmányi eredménnyel a Miskolci Egyetem fizetős képzésére jelentkezők startoltak, ott 358-nál húzták meg a ponthatárt, míg a Nyugat-magyarországi Egyetem levelezős képzésén 344 volt az alsó határ. A Szegedi Tudományegyetem pedagógiai karára 334 ponttal lehetett bekerülni, a Széchenyi István Egyetemen pedig 305-nél húzták a ponthatárt.

Vendéglátó szakmenedzser felsőfokú szakképzésre a BGF-n és a Kaposvári Egyetemen is 342 ponttal lehetett bekerülni, míg a Pécsi Tudományegyetemhez 316 pont kellett.

A kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés a kereskedelmi szakmenedzser felsőfokú szakképzést váltja. Ennek a képzésnek az állami ösztöndíjas formájára a BGF-en 342, a Kaposvári Egyetemen 340, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 314, a Szolnoki Főiskolára pedig 316 ponttal lehetett bekerülni.

Pénzügyi szakügyintéző állami ösztöndíjas felsőfokú szakképzésre 2012-ben a Debreceni Egyetemen 332, a bajai Eötvös József Főiskolán 304, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 320 ponttal lehetett  bekerülni. Banki szakügyintézői képzésen, támogatott formában a Kaposvári Egyetemen 312, a Szent István Egyetemen 320, a Szolnoki Főiskolán 308 volt a ponthatár.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.