Milyenek lesznek a 2013-as ponthatárok? Első rész: felsőoktatási szakképzések

2013 szeptemberében már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzéseket, és a szakok neve is megváltozott: megnéztük, milyenek voltak a ponthatárok tavaly.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Idén a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés a turizmus-vendéglátás: összesen 1724-en jelentkeztek. Kereskedelem és marketing képzésre 1206-an, gazdálkodási és menedzsmentre 1076-an felvételiznek, míg pénzügy és számvitelre 912-en, kommunikáció és médiára pedig 901-en adták be a jelentkezésüket. A húsz legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés listáját itt nézhetitek meg.

A felsőfokú szakképzést felváltó felsőoktatási szakképzés 2013 szeptemberében startol: ilyen szakokat mostantól csak egyetemek vagy főiskolák indíthatnak, diploma azonban továbbra sem jár értük. Azonban ha ugyanazon a területen jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják. A legfontosabb tudnivalókat a felsőoktatási szakképzésről itt találjátok.

Idén feleannyian jelentkeztek felsőoktatási szakképzésekre, mint tavaly: míg 2012-ben több mint 7500-an, az idén mindössze 3456-an jelölték meg valamelyik kétéves szakot első helyen. A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 200 pontot kell összegyűjteniük az 500-ból az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül. A 2013-as felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Ilyenek voltak a ponthatárok tavaly

A turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés az idegenforgalmi szakmenedzser és a vendéglátó szakmenedzser felsőfokú szakképzéseket váltja fel. Tavaly az állami ösztöndíjas idegenforgalmi szakmenedzser képzésen, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 340 volt a ponthatár.

A legjobb érettségi és tanulmányi eredménnyel a Miskolci Egyetem fizetős képzésére jelentkezők startoltak, ott 358-nál húzták meg a ponthatárt, míg a Nyugat-magyarországi Egyetem levelezős képzésén 344 volt az alsó határ. A Szegedi Tudományegyetem pedagógiai karára 334 ponttal lehetett bekerülni, a Széchenyi István Egyetemen pedig 305-nél húzták a ponthatárt.

Vendéglátó szakmenedzser felsőfokú szakképzésre a BGF-n és a Kaposvári Egyetemen is 342 ponttal lehetett bekerülni, míg a Pécsi Tudományegyetemhez 316 pont kellett.

A kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés a kereskedelmi szakmenedzser felsőfokú szakképzést váltja. Ennek a képzésnek az állami ösztöndíjas formájára a BGF-en 342, a Kaposvári Egyetemen 340, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 314, a Szolnoki Főiskolára pedig 316 ponttal lehetett bekerülni.

Pénzügyi szakügyintéző állami ösztöndíjas felsőfokú szakképzésre 2012-ben a Debreceni Egyetemen 332, a bajai Eötvös József Főiskolán 304, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 320 ponttal lehetett  bekerülni. Banki szakügyintézői képzésen, támogatott formában a Kaposvári Egyetemen 312, a Szent István Egyetemen 320, a Szolnoki Főiskolán 308 volt a ponthatár.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.