Milyenek lesznek a 2013-as ponthatárok? Első rész: felsőoktatási szakképzések

2013 szeptemberében már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzéseket, és a szakok neve is megváltozott: megnéztük, milyenek voltak a ponthatárok tavaly.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Idén a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés a turizmus-vendéglátás: összesen 1724-en jelentkeztek. Kereskedelem és marketing képzésre 1206-an, gazdálkodási és menedzsmentre 1076-an felvételiznek, míg pénzügy és számvitelre 912-en, kommunikáció és médiára pedig 901-en adták be a jelentkezésüket. A húsz legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés listáját itt nézhetitek meg.

A felsőfokú szakképzést felváltó felsőoktatási szakképzés 2013 szeptemberében startol: ilyen szakokat mostantól csak egyetemek vagy főiskolák indíthatnak, diploma azonban továbbra sem jár értük. Azonban ha ugyanazon a területen jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják. A legfontosabb tudnivalókat a felsőoktatási szakképzésről itt találjátok.

Idén feleannyian jelentkeztek felsőoktatási szakképzésekre, mint tavaly: míg 2012-ben több mint 7500-an, az idén mindössze 3456-an jelölték meg valamelyik kétéves szakot első helyen. A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 200 pontot kell összegyűjteniük az 500-ból az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül. A 2013-as felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Ilyenek voltak a ponthatárok tavaly

A turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés az idegenforgalmi szakmenedzser és a vendéglátó szakmenedzser felsőfokú szakképzéseket váltja fel. Tavaly az állami ösztöndíjas idegenforgalmi szakmenedzser képzésen, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 340 volt a ponthatár.

A legjobb érettségi és tanulmányi eredménnyel a Miskolci Egyetem fizetős képzésére jelentkezők startoltak, ott 358-nál húzták meg a ponthatárt, míg a Nyugat-magyarországi Egyetem levelezős képzésén 344 volt az alsó határ. A Szegedi Tudományegyetem pedagógiai karára 334 ponttal lehetett bekerülni, a Széchenyi István Egyetemen pedig 305-nél húzták a ponthatárt.

Vendéglátó szakmenedzser felsőfokú szakképzésre a BGF-n és a Kaposvári Egyetemen is 342 ponttal lehetett bekerülni, míg a Pécsi Tudományegyetemhez 316 pont kellett.

A kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés a kereskedelmi szakmenedzser felsőfokú szakképzést váltja. Ennek a képzésnek az állami ösztöndíjas formájára a BGF-en 342, a Kaposvári Egyetemen 340, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 314, a Szolnoki Főiskolára pedig 316 ponttal lehetett bekerülni.

Pénzügyi szakügyintéző állami ösztöndíjas felsőfokú szakképzésre 2012-ben a Debreceni Egyetemen 332, a bajai Eötvös József Főiskolán 304, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 320 ponttal lehetett  bekerülni. Banki szakügyintézői képzésen, támogatott formában a Kaposvári Egyetemen 312, a Szent István Egyetemen 320, a Szolnoki Főiskolán 308 volt a ponthatár.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.