2013 szeptemberében már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzéseket, és a szakok neve is megváltozott: megnéztük, milyenek voltak a ponthatárok tavaly.
Idén a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés a turizmus-vendéglátás: összesen 1724-en jelentkeztek. Kereskedelem és marketing képzésre 1206-an, gazdálkodási és menedzsmentre 1076-an felvételiznek, míg pénzügy és számvitelre 912-en, kommunikáció és médiára pedig 901-en adták be a jelentkezésüket. A húsz legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés listáját itt nézhetitek meg.
A felsőfokú szakképzést felváltó felsőoktatási szakképzés 2013 szeptemberében startol: ilyen szakokat mostantól csak egyetemek vagy főiskolák indíthatnak, diploma azonban továbbra sem jár értük. Azonban ha ugyanazon a területen jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják. A legfontosabb tudnivalókat a felsőoktatási szakképzésről itt találjátok.
Idén feleannyian jelentkeztek felsőoktatási szakképzésekre, mint tavaly: míg 2012-ben több mint 7500-an, az idén mindössze 3456-an jelölték meg valamelyik kétéves szakot első helyen. A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 200 pontot kell összegyűjteniük az 500-ból az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül. A 2013-as felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Ilyenek voltak a ponthatárok tavaly
A turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés az idegenforgalmi szakmenedzser és a vendéglátó szakmenedzser felsőfokú szakképzéseket váltja fel. Tavaly az állami ösztöndíjas idegenforgalmi szakmenedzser képzésen, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 340 volt a ponthatár.
A legjobb érettségi és tanulmányi eredménnyel a Miskolci Egyetem fizetős képzésére jelentkezők startoltak, ott 358-nál húzták meg a ponthatárt, míg a Nyugat-magyarországi Egyetem levelezős képzésén 344 volt az alsó határ. A Szegedi Tudományegyetem pedagógiai karára 334 ponttal lehetett bekerülni, a Széchenyi István Egyetemen pedig 305-nél húzták a ponthatárt.
Vendéglátó szakmenedzser felsőfokú szakképzésre a BGF-n és a Kaposvári Egyetemen is 342 ponttal lehetett bekerülni, míg a Pécsi Tudományegyetemhez 316 pont kellett.
A kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés a kereskedelmi szakmenedzser felsőfokú szakképzést váltja. Ennek a képzésnek az állami ösztöndíjas formájára a BGF-en 342, a Kaposvári Egyetemen 340, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 314, a Szolnoki Főiskolára pedig 316 ponttal lehetett bekerülni.
Pénzügyi szakügyintéző állami ösztöndíjas felsőfokú szakképzésre 2012-ben a Debreceni Egyetemen 332, a bajai Eötvös József Főiskolán 304, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 320 ponttal lehetett bekerülni. Banki szakügyintézői képzésen, támogatott formában a Kaposvári Egyetemen 312, a Szent István Egyetemen 320, a Szolnoki Főiskolán 308 volt a ponthatár.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
