Nem aratott nagy sikert a 2013-as felvételin a felsőoktatási szakképzés, az erőforrás-minisztérium mégis egy egész intézménytípust építene az új, kétéves szakokra, amelyet szeptember óta kizárólag felsőoktatási intézmények indíthatnak. A döntéssel a szakközépiskolák jártak rosszul, a felsőoktatási szakképzések megítélése a munkaerőpiacon viszont aligha változik majd.
A felsőoktatási szakképzés a felsőfokú szakképzést váltja az idei tanévtől: a kétéves képzéseket ezentúl csak az egyetemek, főiskolák indíthatják el. Bár a hallgatóknak kell írniuk szakdolgozatot, és kell záróvizsgázniuk is, diplomát azonban továbbra sem kapnak - a hallgatók mindössze felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet vehetnek át.
A felsőoktatási szakképzés előnye azonban, hogy ha valaki ugyanazon a szakterületen jelentkezik alap- vagy osztatlan képzésre, a megszerzett kreditekből legalább 30-at, legfeljebb 90-et beszámítanak. A kétéves képzésen 120 kreditet kell összegyűjteni, tehát ha 90-et számítanak be, egy hároméves alapképzés esetén 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszerezni, ez a képzési időt is akár a felére is csökkentheti, vagyis egy BA-/BSc-szakot három helyett másfél év alatt lehet elvégezni. A felsőoktatási szakképzésről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, a 2013-as általános felvételi eljárásban meghirdetett szakok listáját pedig itt találjátok.
Hiába népszerűtlen, egy teljes intézménytípust építenek rá
Az új felsőoktatási szakképzés ennek ellenére sem aratott nagy sikert a felsőoktatásba jelentkezők körében: míg 2012-ben több mint 7500-an, az idei általános felvételin mindössze 3456-an jelölték meg első helyen valamelyik kétéves szakot, a pótfelvételin pedig 1058-an jelentkeztek. Egy felsőoktatási szakképzéshez maximális pont kellett: a tíz legmagasabb ponthatárt itt nézhetitek meg.
Könnyen lehet ugyanakkor, hogy több ezer hallgatónak már 2014-ben sem lesz más választása: a minimumponthatár emelése az alap- és osztatlan szakokon a felsőoktatási szakképzések felé terelheti majd a diákokat.
A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint az alap- és osztatlan képzésen - az idei 240-ről - 2014-ben 260-ra, 2015-ben 280-ra, 2016-ban pedig 300-ra nőne a minimumponthatár. Két hete Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter viszont arról beszélt: elképzelhető, hogy rögtön, tehát már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as küszöböt. A tavalyi felvételi eredmények alapján már a húszpontos emeléssel is több mint háromezren járnának rosszul - ha a ponthatár 300-ra növekszik, majdnem 14 ezer diáknak kell búcsúznia az alap-, illetve osztatlan képzéstől.
A felsőoktatási szakképzéseken ennél alacsonyabb lesz a ponthatár: a jelenleg érvényes rendelet szerint a bejutási küszöb a 2013-as 200-ról 2014-ben 220-ra, 2015-ben 240-re, 2016-ban pedig 260-ra emelkedne.
A legújabb felsőoktatási stratégia szerint a kétéves képzéseket elsősorban a közösségi főiskolák indítanák. A dokumentum, amelyet szeptember 23-án fogadott el a Felsőoktatási Kerekasztal, így hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerülhet, a felsőoktatási intézményeket négy kategóriába osztja: a nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, illetve főiskolák képzéseit kiegészítve a közösségi főiskoláknak jutna a helyi munkerő-piaci igények kielegítése. A felsőoktatási stratégiáról szóló összes cikkünket itt találjátok.
Rosszul járnak a szakközépiskolák
"A felsőfokú szakképzés megszűnésével a szakközépiskolák járnak rosszul, van olyan intézmény, amely a diákjai felét elveszítette, sok iskolában pedig a tanulók harmada tűnt el" - mondta Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke, a KOTK Oktatási Központ ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: az utóbbi években azoknak a szakközépiskoláknak a képzési kínálata, amelyek nem fizikai képzést folytatnak, a felsőfokú szakképzés felé tolódott el: érettségi utáni szakképző évfolyamokat indítottak.
Felsőfokú szakképzést eddig is csak iskolarendszerű képzési formában lehetett indítani, heti párórás, tanfolyami formában nem. Így a felnőttképzőket közvetlenül nem érinti a változtatás, csupán az intézmények körülbelül 5-6 százalékát: azokat, amelyek érdekeltségi körébe szakközépiskola is tartozik - mondta Lakos. A szakértő szerint az új szakképzések felépítése és követelményei teljesen mások, mint a korábbi felsőfokú szakképzéseké, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazott.
Elmondta: a felsőfokú szakképzés a diákok körében népszerű volt, munkaerő-piaci szempontból azonban vitatott értékű, inkább "ugródeszkát" jelentett a felsőoktatásba. "Inkább a továbbtanulást szolgálta, nem a szakmát" - tette hozzá Lakos, aki szerint attól, hogy a képzések a felsőoktatáshoz kerültek, lényegesen nem fog változni a megítélésük.
Az átalakításokat egyébként a felnőttképző intézmények sem úszták meg, az iskolarendszeren kívüli OKJ-s tanfolyamok átalakítása miatt járnak rosszul. Az eddigi gyakorlattal ellentétben ugyanis az új, szeptember 1-jén életbe lépett Országos Képzési Jegyzék szerint ezeken a képzéseken is meghatározza a minimum óraszámot: egyes tanfolyamok így az eddiginél akár háromszor hosszabbak - és drágábbak - lehetnek, amely jelentősen visszavetheti a keresletet. Pénzügyi és számviteli ügyintézői képesítést eddig például 200-300 óra alatt lehetett szerezni, szeptembertől ugyanehhez 960-1440 órán kell részt venni. A részleteket itt olvashatjátok, az OKJ-val kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
