Elhúzódó informatikushiányra készülnek a cégek, kapkodnak a szakemberek után

Szinte kapkodnak a szakemberek után, sokaknak érdemes lehet váltani, vagy elvégezni egy képzést.

  • Eduline
AFP / DPA / Marius Becker

Szoftver- és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az informatikai munkaerő magyar piacán, ahol a foglalkoztatók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tegyenek az álláshelyek betöltéséért – derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég közleményéből. A cég HR-vezetők körében végzett kutatása alapján a szakértők szerint tévedés, hogy ez magyar sajátosság lenne, vagyis az átmeneti megoldásokban sem nagyon lehet bízni, mind a munkaerőkölcsönzés.

Ez elemzők vélekedése szerint a pályakezdők és a bátor pályamódosítók lehetnek egyedül nyertesei a következő éveknek. A Codecool szerint esélytelen, hogy lépést tartson az igényekkel a hagyományos oktatás - a végzett vagy munkára képes hallgatók évekkel később lehetnek elegendő számban.

A megkérdezett cégek között ugyanúgy szerepeltek pénzintézetek, logisztikai cégek, médiavállalatok és kereskedők, mint kisebb-nagyobb informatikai fejlesztők, telekommunikációs cégek és szolgáltatói központok. A megkérdezettek 84 százaléka a szoftverfejlesztést jelölte meg tipikus hiányszakmaként  Bár a hiány nagy, mivel sokszor az egyetemi tanulmányaikat megszakító informatikus hallgatókat csábítják el, végzettség hiányában mégsem olyan magasak a kezdő bérek, mint több helyen olvasható.

A munkaerőhiány hatásait negatívan ítélték a megkérdezettek, a vállalatok teljesítményére kifejezetten rossz hatással van ez a helyzet, nem is beszélve a HR-tervek teljesíthetetlenségéről. Ráadásul a jövővel kapcsolatban is borúlátóan nyilatkoztak a Codecool kutatásában résztvevők.

Annak ellenére, hogy a vállalatoknak csak mintegy fele kategorizálta magát szoftvert fejlesztő és/vagy azzal kereskedő cégnek, a megkérdezettek 84%-a a szoftverfejlesztést jelölte meg mint tipikus hiányszakmát az IT-szakmák között. A menedzsment jellegű, tehát IT-szakértelmet elváró üzleti célú (ügyfélkapcsolat, tanácsadás, elemzés) pozíciók jelentik a kritikus területek második hullámát, míg a hardverrel és üzemeltetéssel foglalkozókat az átlagnál kevesebben látják pótolhatatlannak.

Ha akadt is olyan, akiknél épp nem volt hiány, a jövőre vonatkozóan már inkább ők is borúlátóbbak voltak. HR-vezetők egyetértettek abban, hogy mivel hosszú időre a hiány fogja meghatározni az informatikai munkaerő piacát, ezért stratégiai és intézményes válaszokat kell erre adni, és sem munkavállalói, sem munkáltatói oldalon nem kielégítő megoldás a tűzoltás jellegű gyorstalpalók kínálatára hagyatkozni.

Kritikus a helyzet az iskolákban: elfogytak a tanárok, valahol diák tartott órát

Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete száz iskoláról tud, ahol nincs elég informatikatanár, ezért valahol csak szabálytalan helyettesítéssel tudnak órát tartani. A kerettantervek módosítása következtében a korábbi csökkentést kompenzálva ismét növekedett az informatikaórák száma a szakgimnáziumokban. Ez azonban kihívás elé állított több iskolát - derült ki az ISZTE főtitkára, Bánhidi Sándorné Vasárnapi Híreknek adott nyilatkozatából.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.