Szinte kapkodnak a szakemberek után, sokaknak érdemes lehet váltani, vagy elvégezni egy képzést.
Szoftver- és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az informatikai munkaerő magyar piacán, ahol a foglalkoztatók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tegyenek az álláshelyek betöltéséért – derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég közleményéből. A cég HR-vezetők körében végzett kutatása alapján a szakértők szerint tévedés, hogy ez magyar sajátosság lenne, vagyis az átmeneti megoldásokban sem nagyon lehet bízni, mind a munkaerőkölcsönzés.
Ez elemzők vélekedése szerint a pályakezdők és a bátor pályamódosítók lehetnek egyedül nyertesei a következő éveknek. A Codecool szerint esélytelen, hogy lépést tartson az igényekkel a hagyományos oktatás - a végzett vagy munkára képes hallgatók évekkel később lehetnek elegendő számban.
A megkérdezett cégek között ugyanúgy szerepeltek pénzintézetek, logisztikai cégek, médiavállalatok és kereskedők, mint kisebb-nagyobb informatikai fejlesztők, telekommunikációs cégek és szolgáltatói központok. A megkérdezettek 84 százaléka a szoftverfejlesztést jelölte meg tipikus hiányszakmaként Bár a hiány nagy, mivel sokszor az egyetemi tanulmányaikat megszakító informatikus hallgatókat csábítják el, végzettség hiányában mégsem olyan magasak a kezdő bérek, mint több helyen olvasható.A munkaerőhiány hatásait negatívan ítélték a megkérdezettek, a vállalatok teljesítményére kifejezetten rossz hatással van ez a helyzet, nem is beszélve a HR-tervek teljesíthetetlenségéről. Ráadásul a jövővel kapcsolatban is borúlátóan nyilatkoztak a Codecool kutatásában résztvevők.
Annak ellenére, hogy a vállalatoknak csak mintegy fele kategorizálta magát szoftvert fejlesztő és/vagy azzal kereskedő cégnek, a megkérdezettek 84%-a a szoftverfejlesztést jelölte meg mint tipikus hiányszakmát az IT-szakmák között. A menedzsment jellegű, tehát IT-szakértelmet elváró üzleti célú (ügyfélkapcsolat, tanácsadás, elemzés) pozíciók jelentik a kritikus területek második hullámát, míg a hardverrel és üzemeltetéssel foglalkozókat az átlagnál kevesebben látják pótolhatatlannak.
Ha akadt is olyan, akiknél épp nem volt hiány, a jövőre vonatkozóan már inkább ők is borúlátóbbak voltak. HR-vezetők egyetértettek abban, hogy mivel hosszú időre a hiány fogja meghatározni az informatikai munkaerő piacát, ezért stratégiai és intézményes válaszokat kell erre adni, és sem munkavállalói, sem munkáltatói oldalon nem kielégítő megoldás a tűzoltás jellegű gyorstalpalók kínálatára hagyatkozni.
Kritikus a helyzet az iskolákban: elfogytak a tanárok, valahol diák tartott órát
Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete száz iskoláról tud, ahol nincs elég informatikatanár, ezért valahol csak szabálytalan helyettesítéssel tudnak órát tartani. A kerettantervek módosítása következtében a korábbi csökkentést kompenzálva ismét növekedett az informatikaórák száma a szakgimnáziumokban. Ez azonban kihívás elé állított több iskolát - derült ki az ISZTE főtitkára, Bánhidi Sándorné Vasárnapi Híreknek adott nyilatkozatából.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
