Szinte az összes felsőoktatási intézményben kötelező szakmai gyakorlatot ír elő a hallgatók számára, ám emellett a vállalatok több mint 44 százaléka is rendelkezik kidolgozott, folyamatosan működő gyakornoki programmal, harmaduk pedig tervezi ennek kialakítását – derül ki egy friss felmérésből.

Hogy miért fontos?

Az egyetemi évek után a munkaerőpiacra frissen kikerülő egyetemisták nagy része már konkrét elképzeléssel keres állást, azonban a munkáltatóknak is vannak elvárásaik. A legtöbb nagyvállalatnál ma már kompetenciákat keresnek, amelyeket a szakmai gyakorlat alatt remekül lehet fejleszteni. Könnyebben megtanuljátok, hogyan kell csapatban, rövid határidőkkel felelősségteljes munkát végezni? Na pontosan ez az, amit a munkáltatók keresnek, és ez azt, amit az egyetemi előadóteremben nem szerezhettek meg.

A releváns szakmai tapasztalattal rendelkező pályakezdők ráadásul sokkal jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, mint azok, akik csak a párhetes kötelező gyakorlatot végezték el. A hosszabb szakmai gyakorlat jól mutat az önéletrajzban, ráadásul így pályakezdőként is lehet jelentkezni azokra az állásokra, amelyeknél feltétel a „legalább egy-két éves szakmai tapasztalat”.

Persze nem csak a tapasztalat a lényeg. Sok egyetemista helyezkedik el a korábbi munkahelyén, ahol gyakornoki pozícióban is dolgozott. Egy friss, egyetemi gyakornokokat kérdező kutatás pedig ezt számokkal is alátámasztja, ugyanis a válaszadóik majdnem fele (44 százaléka) a gyakorlat lezárultával állásajánlatot is kapott az őt fogadó cégtől. A kapcsolatépítés és az ismeretségi kör bővítése nem feltétlenül szakmai kérdés, de nagyon fontos része a tapasztalatszerzésnek.

Még jobb a helyzet, ha sikerül az egyetemi tanulmányokhoz illő munkát találni - így nemcsak pénzt kereshettek, de szakmailag is fejlődhettek, talán jövőbeli munkahelyeteket is megtalálhatjátok. Az egyetemi kutatás arról is beszámol, hogy a szakmai gyakorlatot a hallgatók összességében hasznosnak ítélik meg, közel 90 százalékuk másoknak is ajánlaná gyakorlati helyét.

Merre induljak: nagyvállalatok vagy kisebb cégek?

Nem véletlen, hogy egyre több gyakornoki és friss diplomásoknak szóló program indul – ezeket főként azok a nagyvállalatok szervezik, amelyek sok fiatal munkavállalót vesznek fel. Persze ezekbe a programokba nem könnyű bekerülni, a feltételek ugyanis még akkor is szigorúak, ha az adott cég nem csak egy bizonyos szakról vagy képzési területről vár hallgatókat, a túljelentkezés rendszerint többszörös. Az első szűrő mindenhol a motivációs levél és az önéletrajz, amelyben a nyelvtudást, az informatikai ismereteket és (ha van) az addigi szakmai tapasztalatot is fel kell tüntetni. Több nagyvállalatnál idegen nyelvi, informatikai és kompetenciamérő tesztekkel is próbára teszik a jelentkezők felkészültségét, azokat pedig, akik ezeken jó eredményt érnek el, egy személyes interjúra is behívják. A legtöbb ilyen cég csak harmadéves BA- és BSc-szakosokat, valamint mesterképzésen tanulókat fogad, a kiválasztott egyetemisták és főiskolások ugyanis – ígérik a cégek – mentort, gyakornoki fizetést, szakmai feladatokat, kölcsönös szimpátia esetén álláslehetőséget kapnak. Igaz, tőlük is kemény, heti legalább 20 órás munkát várnak el.

A kis- és közepes vállalkozásoknál – amelyek a magyar munkaerő hetven százalékát foglalkoztatják – kevesebb gyakornoki program indul, de némi szerencsével rá lehet találni olyan pozíciókra, amelyekben meg lehet szerezni azt a szakmai tapasztalatot, amire a pályakezdőknek szükségük van. Hol érdemes keresgélni? A kisebb vállalkozások sok esetben magukkal az egyetemi-főiskolai tanszékekkel veszik fel a kapcsolatot, álláskereső portálokon hirdetnek vagy iskolaszövetkezetekkel dolgoznak együtt.

Szakmai gyakorlat iskolaszövetkezeten keresztül

2016 óta az egyetemisták, főiskolások az iskolaszövetkezeteken keresztül vállalt diákmunkával is teljesíthetik a diplomájuk megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot, így két legyet ütnek egy csapásra: pénzt keresnek, mellette pedig megkapják az igazolást, amelyet be kell nyújtaniuk a felsőoktatási intézménynek. Persze vannak feltételek: a jogszabály szerint az iskolaszövetkezetek akkor igazolhatják a szakmai gyakorlatot, ha a diákmunkát kínáló cég arról nyilatkozik, hogy a munka feltételei megfelelnek a szakmai gyakorlat és annak helyszínével szemben támasztott elvárásoknak.

A módosítás több tízezer hallgatót érint, sok végzősnek komoly segítséget jelent. Az államvizsga előtt kötelező szakmai gyakorlatot végezni, a gyakornokoknak sok cég azonban még mindig csak „szakmai fejlődési lehetőséget” biztosít, fizetést nem ad – így azok a hallgatók, akik a diákmunkásként keresett pénzből fedezik kiadásaikat, nehéz helyzetbe kerülnek, az egyetemi-főiskolai órák és a sok esetben heti 20 órás elfoglaltságot jelentő gyakornoki munka mellett ugyanis alig marad idejük és energiájuk diákmunkát vállalni. Ha iskolaszövetkezeten keresztül találnak gyakornoki helyet, fizetést is kapnak és a későbbi elhelyezkedést megkönnyítő szakmai tapasztalatot is megszerzik.