Egészen különleges dolog történik majd idén szilveszterkor

Egy másodperccel hosszabb lesz a 2016-os év a Föld valós forgási ideje és az atomórák által mért idő közti eltérés kiegyenlítése érdekében. #tudnicool

  • MTI
pixabay

Az árapályerők és az El Nino időjárási jelenség miatt van szükség a szökőmásodperc beiktatására. Utóbbi hatására például melegebbek és sűrűbbek lettek a tengervizek, ami lassította a Föld forgását.

Ennek értelmében december 31-én az egyezményes koordinált világidő - a greenwichi középidő - szerinti 23 óra 59.59 után 23 óra 59.60-ra vált az óra, vagyis az új év egy másodperccel később kezdődik abban az időzónában.

A szökőmásodperc fogalmát a Nemzetközi Csillagászati Unió vezette be 1970-ben, amikor az atomórák használatával nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyenletes a Föld forgása.

A szökőmásodperc nemzetközi alkalmazása 1972. január 1-jével kezdődött, szokásos napja június 30. vagy december 31., amikor éjfélkor egy szekundummal meghosszabbodik a nap.

Két szökőmásodperccel hosszabbodott meg az év 1972-ben, majd 1999-ig minden évben beiktattak egy-egy szökőmásodpercet, azóta viszont ritkábbá váltak az évhosszabbítások. Legutóbb 2015. június 30-án volt rá példa.

Az idei lesz a 27. alkalom, amikor beiktatnak egy szökőmásodpercet. Az eddigi szökőmásodpercekből tizenötöt szilveszterkor, tizenkettőt pedig június utolsó napján iktattak be.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.