A legtöbb bölcsészet-, társadalom-, természet-, sport-, illetve agrártudományi szakon a végzettek egyharmada csak olyan állást talált, amelyhez nem kell diploma – derül ki a diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as felméréséből.
Az adatok szerint a legnezebben a történelem, a turizmus-vendéglátás, illetve a földrajz szakon végzett pályakezdők helyezkednek el: a hallgatók kevesebb mint 45 százaléka dolgozik diplomát igénylő munkakörben. Őket a környezettan, szabad bölcsészet és informatikus könyvtáros diplomával rendelkezők követik, 50 százalék körüli aránnyal - áll az Educatio "Államigazgatási adatbázisok diplomás pályakövetési célú integrációja" című, 2013-as gyorsjelentésében.
Nincs könnyű dolguk az agrárszakosoknak sem: a mezőgazdasági agrármérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, illetve kertészmérnöki szakon végzettek alig több mint fele tud elhelyezkedni felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben. Ugyanez a helyzet a rekreáció és egészségfejlesztés, illetve az andragógia szakon is.
A hallgatók 55-65 százaléka talál végzettségéhez illő munkát az igazságügyi igazgatási, az anglisztika, a tanító, a testnevelő-edző, a kommunikáció- és médiatudomány, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, az élelmiszermérnöki, a biológia, a sportszervező, az óvodapedagógus, illetve a szociálpedagógia szakon. 65 és 70 százalék közötti a szakterületükön elhelyezkedők aránya a környezetmérnöki, a munkaügyi és TB-igazgatási, az egészségügyi szervező, illetve a szociális munka szakon.
Ki keres jól?
Az, hogy ki tud elhelyezkedni diplomát igénylő munkakörben, összefügg a várható jövedelemmel is: az eddig felsorolt szakokon a várható havi fizetés bruttó 200 ezer forint alatt van. Egyedül a nemzetközi tanulmányok, illetve a pénzügy és számvitel szakon végzettek számíthatnak magasabb bérre: azoknak az aránya ugyanakkor, akik diplomát igénylő feladatokat látnak el, itt is 65 százalék körül van.
Bruttó 200 ezer forint alatt keresnek, de könnyen találnak állást az egészségügyi gondozás és prevenció (a hallgatók körülbelül 85 százaléka végzettségének megfelelő területen kap állást), a gyógypedagógia, illetve az ápolás és betegellátás szakon végzettek: ezen a két szakon 95 százalék körül azoknak az aránya, akik a tanultakat a munkájukban is alkalmazni tudják.
A gazdasági, mérnöki, illetve informatikai diplomát szerzők számára kisebb problémát jelent az elhelyezkedés, és magasabb (bruttó 200 ezer forint fölötti) fizetésre számíthatnak. A gazdálkodási és menedzsment, germanisztika, emberi erőforrások, illetve nemzetközi gazdálkodás szakon végzettek 70-75 százaléka talál diplomájához illő állást. 75 és 85 százalék a diplomát igénylő munkakört ellátók aránya a kereskedelem és marketing, a műszaki menedzser, a gazdaságinformatikus, illetve az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szakokon.
A legnagyobb arányban (körülbelül 90-95 százalék) a gépészmérnöki, villamosmérnöki, építőmérnöki, mérnökinformatikus és programtervező informatikus végzettségűek találnak diplomát igénylő állást. Mennyit keresnek az egyes szakterületek friss diplomásai? Itt nézhetitek meg, a diplomások elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
