Minden második gyereket zaklattak már fizikailag vagy verbálisan, majdnem minden ötödik bántalmazott azonban senkitől nem kér segítséget - derül ki a Cartoon Network 1200 szülő-gyerek páros körében készített kutatásából. A zaklatás leggyakrabban az iskola falai között történik.
A kutatási eredményekből kiderül: a gyerekek nagy része csak a fizikai agressziót tartja bántalmazásnak (48% említette a verekedést, ütést, pofont), csak 28%-uk nevezi bántalmazásnak a csúfolódást, a cikizést, a sértegetést és a kiközösítést pedig csak 7-7 százalékuk.
A gyerekek 43%-a volt bullying elszenvedője, 61%-uk ismer olyat, akit ért már fizikai vagy verbális zaklatás, 25%-uk pedig bevallotta, hogy volt már bántalmazó. Ami igazán megdöbbentő: a szemtanúk egyharmada nem tesz semmit, azaz nem áll ki társaiért, ha bántalmazás éri őket.
Sok gyerek számára valóságos pokol az iskola
Az eredmények szerint a bántalmazás leggyakrabban - 90%-ban - az iskola falai közt történik. Ehhez képest a gyerekek mindössze 45%-a fordul segítségért tanárokhoz, 52%-uk szülőktől kér segítséget, 18%-uk pedig a barátokban bízik.
Aggasztó, hogy a segítségnyújtás "intézményesült" formái szinte egyáltalán nem jelennek meg: egy gyerek sem hívott segélyvonalat vagy kért segítséget pszichológustól. A szülők is csak 1-2%-ban említették ezeket a megoldásokat. A segítségkérés elmaradásának okaként a gyerekek leginkább azt nevezték meg, hogy nem tartják "nagy" problémának a zaklatást, ha szólnának, tovább romlana a helyzet, a bántalmazók még jobban piszkálnák őket. A gyerekek 17%-a senkitől, semmilyen segítséget nem kér.
A szülők ráadásul alulbecsülik a bántalmazás gyakoriságát: összesen 27%-uk mondta azt, hogy gyerekét érte már bántalmazás, miközben a gyerekek 43%-a állította ugyanezt.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
