Minden második gyereket zaklattak már fizikailag vagy verbálisan, majdnem minden ötödik bántalmazott azonban senkitől nem kér segítséget - derül ki a Cartoon Network 1200 szülő-gyerek páros körében készített kutatásából. A zaklatás leggyakrabban az iskola falai között történik.
A kutatási eredményekből kiderül: a gyerekek nagy része csak a fizikai agressziót tartja bántalmazásnak (48% említette a verekedést, ütést, pofont), csak 28%-uk nevezi bántalmazásnak a csúfolódást, a cikizést, a sértegetést és a kiközösítést pedig csak 7-7 százalékuk.
A gyerekek 43%-a volt bullying elszenvedője, 61%-uk ismer olyat, akit ért már fizikai vagy verbális zaklatás, 25%-uk pedig bevallotta, hogy volt már bántalmazó. Ami igazán megdöbbentő: a szemtanúk egyharmada nem tesz semmit, azaz nem áll ki társaiért, ha bántalmazás éri őket.
Sok gyerek számára valóságos pokol az iskola
Az eredmények szerint a bántalmazás leggyakrabban - 90%-ban - az iskola falai közt történik. Ehhez képest a gyerekek mindössze 45%-a fordul segítségért tanárokhoz, 52%-uk szülőktől kér segítséget, 18%-uk pedig a barátokban bízik.
Aggasztó, hogy a segítségnyújtás "intézményesült" formái szinte egyáltalán nem jelennek meg: egy gyerek sem hívott segélyvonalat vagy kért segítséget pszichológustól. A szülők is csak 1-2%-ban említették ezeket a megoldásokat. A segítségkérés elmaradásának okaként a gyerekek leginkább azt nevezték meg, hogy nem tartják "nagy" problémának a zaklatást, ha szólnának, tovább romlana a helyzet, a bántalmazók még jobban piszkálnák őket. A gyerekek 17%-a senkitől, semmilyen segítséget nem kér.
A szülők ráadásul alulbecsülik a bántalmazás gyakoriságát: összesen 27%-uk mondta azt, hogy gyerekét érte már bántalmazás, miközben a gyerekek 43%-a állította ugyanezt.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
