Minden második gyereket zaklattak már fizikailag vagy verbálisan, majdnem minden ötödik bántalmazott azonban senkitől nem kér segítséget - derül ki a Cartoon Network 1200 szülő-gyerek páros körében készített kutatásából. A zaklatás leggyakrabban az iskola falai között történik.
A kutatási eredményekből kiderül: a gyerekek nagy része csak a fizikai agressziót tartja bántalmazásnak (48% említette a verekedést, ütést, pofont), csak 28%-uk nevezi bántalmazásnak a csúfolódást, a cikizést, a sértegetést és a kiközösítést pedig csak 7-7 százalékuk.
A gyerekek 43%-a volt bullying elszenvedője, 61%-uk ismer olyat, akit ért már fizikai vagy verbális zaklatás, 25%-uk pedig bevallotta, hogy volt már bántalmazó. Ami igazán megdöbbentő: a szemtanúk egyharmada nem tesz semmit, azaz nem áll ki társaiért, ha bántalmazás éri őket.
Sok gyerek számára valóságos pokol az iskola
Az eredmények szerint a bántalmazás leggyakrabban - 90%-ban - az iskola falai közt történik. Ehhez képest a gyerekek mindössze 45%-a fordul segítségért tanárokhoz, 52%-uk szülőktől kér segítséget, 18%-uk pedig a barátokban bízik.
Aggasztó, hogy a segítségnyújtás "intézményesült" formái szinte egyáltalán nem jelennek meg: egy gyerek sem hívott segélyvonalat vagy kért segítséget pszichológustól. A szülők is csak 1-2%-ban említették ezeket a megoldásokat. A segítségkérés elmaradásának okaként a gyerekek leginkább azt nevezték meg, hogy nem tartják "nagy" problémának a zaklatást, ha szólnának, tovább romlana a helyzet, a bántalmazók még jobban piszkálnák őket. A gyerekek 17%-a senkitől, semmilyen segítséget nem kér.
A szülők ráadásul alulbecsülik a bántalmazás gyakoriságát: összesen 27%-uk mondta azt, hogy gyerekét érte már bántalmazás, miközben a gyerekek 43%-a állította ugyanezt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
