Már az első félév után átsorolhatnak titeket önköltséges képzésre, vagy csak az első tanév után? Milyen követelményeknek kell megfelelni, hogy ne soroljanak veszítsétek el az állami ösztöndíjas helyet? Összegyűjtöttük a fontosabb információkat.
Ha még csak egy szemesztert végeztetek el az adott szakon, vagy ha betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudtatok bejárni az órákra, nem sorolhatnak át.
A második félévben azonban már vigyáznotok kell. Az állami (rész)ösztöndíjas hallgatóknak két félév átlagában már nem 15, hanem 18 kreditet gyűjteniük ahhoz, hogy ne veszítsék el automatikusan az állami ösztöndíjas helyüket (ami mindig csak egy tanévre szól), vagyis ne sorolják át őket önköltséges képzésre. Emellett el kell majd érnetek a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott minimális tanulmányi átlagot is, ami szakonként és intézményenként is eltérő lehet.
A maximális támogatási idő osztatlan képzés esetén 14 félév. Figyelem, ha egyszerre visztek két szakot állami ösztöndíjasként, akkor duplán kell számolni a féléveket!
Átsorolt hallgatók: a BGE szerint minden jogszerű volt
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében visszautasította a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és az egyetem hallgatói önkormányzata közös állásfoglalását, miszerint jogtalanul soroltak volna át hallgatókat önköltséges képzésre. A felsőoktatási intézménye szerint az eljárás jogos volt, és az ez ellen fellebbezők kérvényeit kedvezően ítélték meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
