Ennyit keres az átlag magyar? Itt vannak a friss fizetési adatok

12,4 százalékkal nőttek a keresetek az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mennyit lehet keresni az idegenforgalomban, a közigazgatásban vagy éppen az oktatásban?

  • MTI
Pixabay / 3dman_eu

Az első negyedévben a bruttó átlagkereset 316 268 forint, a nettó 210 318 forint volt a családi kedvezmény nélkül. Idén a kétgyermekes családok családi adókedvezménye tovább emelkedett, a kedvezményt is figyelembe véve az átlagos nettó kereset 218 900 forintra becsülhető - közölte a KSH.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - tette hozzá jelentésében a KSH.

A vállalkozásoknál a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva márciusban 9,4, az első negyedévben 10,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazásban állók létszáma 94 ezerrel - 3,2 százalékkal nőtt tavaly márciushoz viszonyítva. A fizikai munkára alkalmazottak keresete 11,2 százalékkal volt magasabb, a szellemi foglalkozásuaké 6,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Havi 310 ezer forintot is lehet keresni ezekkel a diplomákkal: átlagfizetések a top szakokon

Gazdasági alapszakon szeretnétek továbbtanulni, de kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok majd friss diplomásként? Melyik gazdasági szakkal lehet a legtöbbet keresni?Itt a válasz. A Felvi.hu szakkeresőjének segítségével megnéztük, mennyit lehet keresni 2017 öt legnépszerűbb gazdasági alapszakjának elvégzése után a 2016-os diplomáspálya-követési adatok alapján. Gazdálkodási és menedzsment: havi bruttó átlagjövedelem 279 588 Ft, a végzettek 75 százaléka diplomás munkát végez.

A költségvetési szektorban 18,1 százalékkal emelkedtek a keresetek, amiben az is megjelent, hogy tavalyhoz képest az idén márciusban 460 százalékkal nagyobb, átlagosan 30 ezer forint, egyszeri kifizetések - prémiumok, jutalmak - történtek. A költségvetési szektorban alkalmazottak létszáma - egyébként - 11 ezerrel (1,6 százalékkal) meghaladta az egy évvel korábbit.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresete 8,7 százalékkal nőtt a feldolgozóiparban és 11,0 százalékkal az építőiparban. Az idegenforgalomban és vendéglátásban 10,7 százalékkal nőttek a keresetek, az ingatlanügyletek területén viszont 18,0 százalékos volt az emelkedés. A közigazgatás, védelem területén 28,7 százalékkal emelkedett az átlagkereset egy év alatt, az egészségügyben 17,8 százalékos növekedést jelzett a statisztika, a szociális ellátásban és az oktatásban egyformán 8,2 százalékkal voltak magasabbak a keresetek a tavaly márciusinál.

Diákmunkát kerestek? Nézzetek körül a Jobline-on!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.