Kiderült, mi lehet a fiatalok sikeres munkavállalásának titka

Az Y-generáció számára a minőségi idő, a presztízs, az azonnali siker, a közösségi élmény és a karizmatikus vezető egyaránt fontos munkahelyi motiváció. A Magyarországon több mint kétmillió fiatalt számláló korosztály a bérigényt nem a piaci átlagbérek, hanem a számukra ideális életszínvonal szerint határozza meg.

  • Eduline
Pixabay

Hamarosan a megélhetés múlhat azon, hogy valaki képes-e akár 40 évesen visszaülni az iskolapadba - írja közleményében a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU).

A KSH adatai alapján, a Magyarországon körülbelül 2 millió főt számláló Y-generáció volt az első, melynek életét átszőtték az infokommunikációs technológiák, az internet, a digitalizáció és az okos megoldások. A mindennapi életvitelünket átformáló technológiai fejlődéshez igazodott az 1980 és 1995 között született Y-generáció, akik 2020-ra az aktív munkavállalók háromnegyedét teszik majd ki. 

“A generáció kilencvenes években született tagjai az igazi fogyasztói társadalom első képviselői Magyarországon, ráadásul a digitalizált világ mindent elérhető közelségbe hozott számukra. Ugyanakkor ez az a korosztály, amelynek tagjait egyszerre bélyegzik meg azzal, hogy a mamahotel élvezőiként nem képesek önálló életet élni és, hogy irreális – az önálló élet elkezdéséhez egyébként éppen elegendő – bérigénnyel rendelkeznek” - hangsúlyozta Dr. Király Zsolt, a METU egyetemi docense.

A Cornerstone Capital Group 2017-es kutatása szerint a következő évtizedben az Egyesült Államokban a kiskereskedelmi dolgozók egyharmadát, több mint 6 millió embert fog várhatóan leváltani a robotizáció és a nagyfokú digitalizáció. A gyorsan változó világban az online térrel együtt felnövő generáció is könnyen versenyhátrányba kerülhet. A Világgazdasági Fórum (WEF) elemzése szerint a dinamikusan változó munkaerőpiacon a nélkülözhetetlen készségek közé tartozik a komplex problémamegoldó képesség, a kognitív rugalmasság, a kreativitás, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia és a kritikai gondolkodás.

A legfrissebb kutatásból kiderül, hogy melyik készséget értékelik legtöbbre a munkaadók

Minden ágazatban a kommunikációs és a problémamegoldó készséget értékelik legtöbbre a munkaadók, emellett a meghirdetett állások négyötödénél az angol nyelv ismeretét is megkövetelik a szakképesítésen és a szakmai tapasztalaton felül - derült ki az International Business School (IBS) és Profession.hu internetes portál közös felméréséből.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.