Újra egy magyaron a világ szeme: bebizonyította Einstein elméletét

A budapesti Fazekas Gimnáziumban érettségizett Haiman Zoltán, aki ma már a Columbia Egyetemen oktat, és csoportjával bebizonyította, hogy az egyik közeli galaxis közepén két szupermasszív fekete lyuk kering egymás körül.

  • Eduline
Wikipédia

Minden nagyobb galaxis közepén van egy nagyon nagy tömegű – a Napnál akár egymilliárdszor nehezebb – szupermasszív fekete lyuk. A galaxisok ütközésekor a két hatalmas fekete lyuk az újonnan létrejövő galaxis középpontjában egymás körüli keringésbe kezd. Ez a keringés évmilliárdokig is eltarthat, ezért elképzelhető, hogy a galaxisok magjában létezhetnek az összeolvadás előtt álló szupermasszív feketelyuk-párok.

Azért fontos tudni, hogy tényleg léteznek-e ilyen párok, mert a feketelyuk-kettősök az elméletek szerint gravitációs hullámokat bocsátanak ki. A gravitációs hullámok létét száz évvel ezelőtt Einstein jósolta meg, de közvetlenül még nem sikerült megtalálni és megvizsgálni ezeket – pedig az európai Virgo és az amerikai Ligo kísérlet már évek óta ezt kutatja.

Haimanék számításai szerint a két fekete lyuk egymástól csak nagyjából 0,03 fényévre található. Ami meghökkentő újdonság, hiszen az eddig ismert egymáshoz legközelebbi fekete lyukak között 20 fényév van. Ez azért fontos eredmény, mert bebizonyosodott, hogy a szupermasszív fekete lyukak tényleg nagyon közel kerülhetnek egymáshoz. Olyan közel, ahol már a megjósolt gravitációs hullámok is keletkeznek.

A Fazekasban 1989-ben érettségiző Haiman Zoltánt a Műegyetem Építészmérnöki Karára vették fel, de végül úgy döntött, hogy ha már felajánlották, elfogadja az amerikai Cambridge-ben levő MIT ösztöndíját. Az MIT-n megfogta a kvantummechanika szépsége, a kozmológiai inflációs elmélet egyik kitalálójának (Alan Guthnak) a közelsége. Átiratkozott a fizika karra, azóta is különböző asztrofizikai problémákkal foglalkozik. Közben tanult az angliai Cambridge-ben, majd megfordult a Harvard Egyetemen, ahol 1998-ban szerzett Ph.D.-fokozatot asztronómiából. 2002-ben a Popular Science Magazine a tíz legbrilliánsabb fiatal tudós közé választotta: Jelenleg a Columbia Egyetem csillagászati tanszékén dolgozik. 2010-ben a New York-i Tudományos Akadémia Blavitnik-díját nyerte el.

Haiman Zoltánék számításai szerint 100 ezer év múlva olvad össze a két fekete lyuk, ami az eddigi elképzelésnél jóval korábbi időpont – írta a nol.hu.

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.