Bevezetik az "ifjúsági garancia" intézményét az unióban, hogy segítsék a pályakezdőket - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa egy keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésen.
A Policy Agenda és a L'Harmattan Kiadó Veszélybe sodort jövő című könyvének bemutatójához kapcsolódó rendezvényen az EU-biztos rámutatott: a pályakezdők sínylették meg legjobban a gazdasági válságot, ezen próbálnak segíteni az ifjúsági garanciával.
Andor László a Fókuszban a jövőnk című kerekasztal-beszélgetésen az uniós kezdeményezésről elmondta: minden ország kötelezettséget vállal arra, hogy "minőségi ajánlatot" ad újabb tanulásra vagy elhelyezkedésre azoknak a 25 év alattiaknak, akik négy hónapja elvégezték iskolájukat, de nem találnak munkát. Hangsúlyozta: ezt az intézményt a munkanélküliséggel leginkább sújtott régiókban kell a leggyorsabban bevezetni.
Szólt arról is, hogy a gazdasági válság idején "a közfoglalkoztatásnak lehet komoly szerepe", sok uniós tagországban voltak közfoglalkoztatási programok, a magyar ezek közül azonban mindegyiknél nagyobb arányú. Azoknál, akik csak ilyen módon találnak munkát, meg kellene vizsgálni, hogyan tudnának újra a tényleges munkaerőpiacon elhelyezkedni - tette hozzá.
Tóth Fruzsina Márta, a Hallgatói Hálózat aktivistája azt mondta: a hallgatói szerződést egyoldalúan kötötték meg velük, mert ebben csak a diákok vállaltak kötelezettséget, holott nem lehet tudni, hogy öt év múlva miként alakul a munkaerőpiac. A diákok nem akarnak elmenni Magyarországról, hanem a jobb köz- és felsőoktatásért küzdenek - tette hozzá.
Legnagyobb problémának az egyetemek finanszírozását nevezte, mert "56 százalékkal csökkent a felsőoktatás támogatása az elmúlt öt évben", emiatt pedig az egyetemek nem tudnak előre tervezni, a 62 éven felüli tanáraikat pedig el kell bocsátaniuk. Meglátása szerint garanciát kellene nyújtani a hallgatóknak arra, hogy a diplomaszerzés után elhelyezkedhetnek.
Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója megvalósíthatatlannak mondta a tíz év alatt egymillió új munkahely teremtésére irányuló kormányzati programot, ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a gazdasági növekedést a foglalkoztatás növelésével kell összekötni.
A szakértő úgy látja, hogy a 15 és 25 év közöttiek munkanélkülisége csak hosszabb idő alatt oldható meg, a röghöz kötést azonban "veszélyes dolognak" nevezte, mert ezzel "kényszerpályára kerülnek" a fiatalok, és közülük sokan bizonyára nem találnak majd munkát Magyarországon.
Azt mondta, hogy az EU legfrissebb adatai szerint a hazai gazdasági helyzetről szóló "pozitív kormányzati kommunikációnak nincsenek valós alapjai", ezért "nagyon nehéz évnek nézünk elébe". Közölte: komolyan kellene venni egyebek mellett a mezőgazdaság újbóli fejlesztését és azt, hogy az energiagazdálkodást többi között a mezőgazdasági hulladék hasznosítására alapozzák.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a pályakezdőknek "normális munkából meg kellene tudniuk élni". Kitért arra: a közmunkának nincs köze a munkaerőpiacra való visszatéréshez, mert a közmunkások közül sokan betanított munkára sem alkalmasak.
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a gazdaságot a szakképzett munkaerőre építő munkahelyteremtésre kellene alapozni. A kormány hibás lépésének nevezte, hogy az ipari kamarának adták át a szakképzés felügyeletét.
Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy piacképes diplomával kellene rendelkezniük az egyetemet elvégzőknek, és a befektetőkkel, munkáltatókkal kellene egyeztetni ahhoz, hogy meg lehessen határozni, "milyen munkaerőre is van szükség" a jövőben.
