Új EU-s program: könnyebben elhelyezkedhetnek a 25 évnél fiatalabbak

Bevezetik az "ifjúsági garancia" intézményét az unióban, hogy segítsék a pályakezdőket - mondta Andor László, az...

  • Eduline
Túry Gergely

Bevezetik az "ifjúsági garancia" intézményét az unióban, hogy segítsék a pályakezdőket - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa egy keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésen.

A Policy Agenda és a L'Harmattan Kiadó Veszélybe sodort jövő című könyvének bemutatójához kapcsolódó rendezvényen az EU-biztos rámutatott: a pályakezdők sínylették meg legjobban a gazdasági válságot, ezen próbálnak segíteni az ifjúsági garanciával. 

Andor László a Fókuszban a jövőnk című kerekasztal-beszélgetésen az uniós kezdeményezésről elmondta: minden ország kötelezettséget vállal arra, hogy "minőségi ajánlatot" ad újabb tanulásra vagy elhelyezkedésre azoknak a 25 év alattiaknak, akik négy hónapja elvégezték iskolájukat, de nem találnak munkát. Hangsúlyozta: ezt az intézményt a munkanélküliséggel leginkább sújtott régiókban kell a leggyorsabban bevezetni.

Szólt arról is, hogy a gazdasági válság idején "a közfoglalkoztatásnak lehet komoly szerepe", sok uniós tagországban voltak közfoglalkoztatási programok, a magyar ezek közül azonban mindegyiknél nagyobb arányú. Azoknál, akik csak ilyen módon találnak munkát, meg kellene vizsgálni, hogyan tudnának újra a tényleges munkaerőpiacon elhelyezkedni - tette hozzá.

Tóth Fruzsina Márta, a Hallgatói Hálózat aktivistája azt mondta: a hallgatói szerződést egyoldalúan kötötték meg velük, mert ebben csak a diákok vállaltak kötelezettséget, holott nem lehet tudni, hogy öt év múlva miként alakul a munkaerőpiac. A diákok nem akarnak elmenni Magyarországról, hanem a jobb köz- és felsőoktatásért küzdenek - tette hozzá.

Legnagyobb problémának az egyetemek finanszírozását nevezte, mert "56 százalékkal csökkent a felsőoktatás támogatása az elmúlt öt évben", emiatt pedig az egyetemek nem tudnak előre tervezni, a 62 éven felüli tanáraikat pedig el kell bocsátaniuk. Meglátása szerint garanciát kellene nyújtani a hallgatóknak arra, hogy a diplomaszerzés után elhelyezkedhetnek.

Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója megvalósíthatatlannak mondta a tíz év alatt egymillió új munkahely teremtésére irányuló kormányzati programot, ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a gazdasági növekedést a foglalkoztatás növelésével kell összekötni.

A szakértő úgy látja, hogy a 15 és 25 év közöttiek munkanélkülisége csak hosszabb idő alatt oldható meg, a röghöz kötést azonban "veszélyes dolognak" nevezte, mert ezzel "kényszerpályára kerülnek" a fiatalok, és közülük sokan bizonyára nem találnak majd munkát Magyarországon.

Azt mondta, hogy az EU legfrissebb adatai szerint a hazai gazdasági helyzetről szóló "pozitív kormányzati kommunikációnak nincsenek valós alapjai", ezért "nagyon nehéz évnek nézünk elébe". Közölte: komolyan kellene venni egyebek mellett a mezőgazdaság újbóli fejlesztését és azt, hogy az energiagazdálkodást többi között a mezőgazdasági hulladék hasznosítására alapozzák.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a pályakezdőknek "normális munkából meg kellene tudniuk élni". Kitért arra: a közmunkának nincs köze a munkaerőpiacra való visszatéréshez, mert a közmunkások közül sokan betanított munkára sem alkalmasak.

Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a gazdaságot a szakképzett munkaerőre építő munkahelyteremtésre kellene alapozni. A kormány hibás lépésének nevezte, hogy az ipari kamarának adták át a szakképzés felügyeletét.

Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy piacképes diplomával kellene rendelkezniük az egyetemet elvégzőknek, és a befektetőkkel, munkáltatókkal kellene egyeztetni ahhoz, hogy meg lehessen határozni, "milyen munkaerőre is van szükség" a jövőben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.