Tudtad, hogy valójában így néz ki a Föld?

Egy bostoni iskolában megelégelték a torz térképekkel történő oktatást, és találtak egy sokkal pontosabb eszközt.

  • Eduline

Mindig gondot okozott a térképek készítőinek, hogy miként ábrázolják pontosan és arányosan síkban a Földet.

A legelterjedtebb ábrázolás a Mercator-vetület, ami azonban elég torz képet nyújt a földrészek méretéről. Erre jellemző, hogy tálalában a kontinensek közti távolságokat jól ábrázolja, de szemre képtelenség ez alapján összehasonlítani egyes országok méretét.

 

Most egy bostoni iskolában úgy határoztak, szakítanak a torz térképpel, és inkább a pontosabb Peters-vetületet tanítják. A német Arno Peters a hetvenes években képezte le a Földet, és sokkal pontosabb méretarányokat ért el a széleskörben használt Mercator-vetületet használó térképeknél.

A Peters-féle térképnek is van hátulütője, az országok formái torzulnak rajta, de legalább látni lehet, mennyivel nagyobb Afrika Európához képest. Szóval, valahogy így alakul az országok egymáshoz való viszonya a valóságban.

(Guardian)

 

Ennyit csalnak a térképek: Magyarország is sokkal nagyobb, ha északabbra helyezzük

Miért nem érdemes egymástól távol fekvő országok méreteit ránézésre összehasonlítani? A Buzzfeed képei remekül ábrázolják, hogyan torzítanak bizonyos térképek. Az ok, hogy az Egyesült Államok északabbra nagyobb, délebbre pedig kisebb lenne a térképen, az úgynevezett Mercator-vetületnek köszönhető. Ez a térképészeti módszer még a 16. században honosodott meg, a hajózás egyre nagyobb ilyen jellegű igényével.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.