Tudod-e, hogy miért nem a bal oldalt írja elő a KRESZ?

Angliában és számos korábbi gyarmatukon még a bal oldali közlekedés a módi, de a kontinensen és a világ más tájain inkább váltottak a múlt századra. Váltani? Igen, nem mindig volt ez így.

  • Eduline
webkresz.hu

A római korból származó feljegyzések már olyan úthálózatról és közlekedésről tanúskodnak, ahol valamilyen szabályokat már célszerű volt alkotni, ne mindenki arra menjen, amerre éppen néz. Ők a bal oldalt határozták meg, mely hagyományt a beáradó germán törzsek sem írtak felül, sőt, egészen a középkorig fennmaradt - írja az Index. A XIV. századból olyan pápai dekrétum is fennmaradt, amely a Rómába igyekvő zarándokoknak a bal oldalt írta elő az előrehaladásra.

A portál feleleveníti azt a történelmi vélekedést, hogy a szabálynak önvédelmi okai voltak: az emberek többsége jobbkezes volt - sőt, a balkezességet rendellenességnek tekintették -, emiatt a kardot hatékonyabban tudta előrántani, ha szemből ellenséggel találkozott.

Először Amerikában váltottak az út jobboldalára a XVIII. században, mert ekkor még nem volt bak a nagyobb szekereken és kocsikon, így a "sofőr" a bal oldali ló hátán ült, hogy jobb kézzel használhassa az irányításhoz az ostort. Innen viszont nehéz volt belátni az utat és jól irányítani a járműveket, ezért fokozatosan áttértek a praktikusság miatt a jobboldali közlekedésre, melyet 1792-ben iktattak törvénybe.

Európában először a franciák vették át a megoldást, a napóleoni időkben az összes meghódított területen elterjesztették - másképp, kötelezővé tették - a jobboldali közlekedést, amit a németek is átvettek. A XX. század fordulójára nagyjából mindenhol a kontinensen a jobboldal vált a megszokottá.

Magyarországon sokáig nem volt egyértelmű a szabályozás, bár többnyire a baloldalon haladtak a XX: század elején, az importált gépkocsik megjelenését követően - ahol a sofőr helye a baloldalon volt - egyértelművé tette, hogy a jobboldalra kell váltani a járművekkel. Végül 1941-ben iktatták törvénybe.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu