Angliában és számos korábbi gyarmatukon még a bal oldali közlekedés a módi, de a kontinensen és a világ más tájain inkább váltottak a múlt századra. Váltani? Igen, nem mindig volt ez így.
A római korból származó feljegyzések már olyan úthálózatról és közlekedésről tanúskodnak, ahol valamilyen szabályokat már célszerű volt alkotni, ne mindenki arra menjen, amerre éppen néz. Ők a bal oldalt határozták meg, mely hagyományt a beáradó germán törzsek sem írtak felül, sőt, egészen a középkorig fennmaradt - írja az Index. A XIV. századból olyan pápai dekrétum is fennmaradt, amely a Rómába igyekvő zarándokoknak a bal oldalt írta elő az előrehaladásra.
A portál feleleveníti azt a történelmi vélekedést, hogy a szabálynak önvédelmi okai voltak: az emberek többsége jobbkezes volt - sőt, a balkezességet rendellenességnek tekintették -, emiatt a kardot hatékonyabban tudta előrántani, ha szemből ellenséggel találkozott.
Először Amerikában váltottak az út jobboldalára a XVIII. században, mert ekkor még nem volt bak a nagyobb szekereken és kocsikon, így a "sofőr" a bal oldali ló hátán ült, hogy jobb kézzel használhassa az irányításhoz az ostort. Innen viszont nehéz volt belátni az utat és jól irányítani a járműveket, ezért fokozatosan áttértek a praktikusság miatt a jobboldali közlekedésre, melyet 1792-ben iktattak törvénybe.
| A témában ajánljuk |
| Akár meg is dobhatja a jogsi árát az elvileg olcsóbb e-learningVáltoznak a KRESZ-vizsgák: készüljetek fel időben!Egy brit felmérésre hivatkozva módosítanák a KRESZ-t |
Európában először a franciák vették át a megoldást, a napóleoni időkben az összes meghódított területen elterjesztették - másképp, kötelezővé tették - a jobboldali közlekedést, amit a németek is átvettek. A XX. század fordulójára nagyjából mindenhol a kontinensen a jobboldal vált a megszokottá.
Magyarországon sokáig nem volt egyértelmű a szabályozás, bár többnyire a baloldalon haladtak a XX: század elején, az importált gépkocsik megjelenését követően - ahol a sofőr helye a baloldalon volt - egyértelművé tette, hogy a jobboldalra kell váltani a járművekkel. Végül 1941-ben iktatták törvénybe.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
