Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Wikipédia
Míg Svájcról manapság már a gazdagság, a bankszámlák és a jó csokik jutnak eszünkbe, a 15. században még egészen másról voltak híresek: ők adták Európa legfélelmetesebb zsoldosait – írta az Index.
Mivel Svájc akkoriban messze nem volt gazdag ország, ezért sokan próbáltak szerencsét külföldön, a katonák pedig kifejezetten jól kerestek, mivel hűségesek voltak és veretlen harcosok hírében álltak. Ezt részben annak is köszönhetik, hogy ők használták először a lándzsás harcmódot.
Több uralkodó is alkalmazta őket, a személyes testőrség mellett gyakran a birodalmi seregekbe integrálva is. Az első ilyen egység 1497-től működött a francia király szolgálatában. Tőle irigyelte meg őket II. Gyula pápa is, ezért rendelt is egy 150 fős különítményt, amely három hónapos út végén, 1506-ban vonult be a Szent Péter térre, és azóta is ők védik az éppen aktuális egyházfőt.
A svájci alkotmány 1874-ben megtiltotta, hogy idegen hatalmak svájci katonákat toborozzanak a seregeikbe. Ez alól csak a mindenkori pápa személyes testőrsége kapott felmentést, ekkortól tekinthető a vatikáni különítmény a nagybetűs Svájci Gárdának.
Az egyetlen nagyobb csatát Róma 1527-es feldúlásakor kellett megvívnia a svájciaknak, akkor a május 6-i ostrom során 147-en haltak meg VII. Kelemenért. Azóta ennek az önfeláldozásnak állít emléket, hogy minden új gárdista ezen a napon esküszik fel.
A világ legkisebb hadserege ma 110 tagból áll, a II. János Pál elleni, 1981-es sikertelen merénylet óta kemény kiképzést kapnak, és a kard-alabárd kombináció mellett a gépfegyverrel és más modern fegyverekkel is jól bánnak, illetve szorosan együttműködnek a hagyományosabb megjelenésű vatikáni csendőrséggel is.
A gárda egyébként nemcsak a nevében őrizte meg az eredetét, a mai napig Svájcból toborozzák az új tagokat. Ezen kívül feltétel még, hogy a jelölt egyedülálló, katolikus férfi legyen, legalább 175 centi magas, feddhetetlen előéletű, és a jelentkezés előtt két évet szolgáljon a svájci hadseregben, valamint legyen diplomája. Meglepően nagy a rotáció, két-három évnél tovább általában egyikőjük se szolgál a Vatikánban.
A testület tagjai két-három fős szobákban laknak. A nősülés szabályokhoz van kötve. Évente kb. harminc új gárdistát toboroz a testület három újoncképző iskolában. A 26 napos kiképzés során elvi és gyakorlati útmutatást kapnak a jelöltek, akiktől elvárják az olasznyelv-tudást, az önvédelmi sportokban való jártasságot, valamint a testőrség parancsainak, a helyszíneknek és a személyeknek az ismeretét.
A legenda szerint Michelangelo tervezte a svájci gárda színpompás egyenruháját. Valójában Raffaello volt az, akinek művészete nagy hatást gyakorolt az egyenruha alakulására. Az első gárdisták ruhájáról kevés információ áll rendelkezésre: valószínűleg nem sokban különbözött a korabeli katonákétól, de természetesen a pápa színeit és jelvényeit viselték. A gárdisták jelenlegi öltözete az 1910-es években alakult ki és Jules Répond parancsnok nevéhez fűződik, aki Raffaello freskóiból merített ötleteket.
