Elgondolkodtatok már azon, miért svájciak védik a pápát? Nem találtak megfelelő katonákat Olaszországban? Eláruljuk az okokat.
Míg Svájcról manapság már a gazdagság, a bankszámlák és a jó csokik jutnak eszünkbe, a 15. században még egészen másról voltak híresek: ők adták Európa legfélelmetesebb zsoldosait – írta az Index.
Mivel Svájc akkoriban messze nem volt gazdag ország, ezért sokan próbáltak szerencsét külföldön, a katonák pedig kifejezetten jól kerestek, mivel hűségesek voltak és veretlen harcosok hírében álltak. Ezt részben annak is köszönhetik, hogy ők használták először a lándzsás harcmódot.
Több uralkodó is alkalmazta őket, a személyes testőrség mellett gyakran a birodalmi seregekbe integrálva is. Az első ilyen egység 1497-től működött a francia király szolgálatában. Tőle irigyelte meg őket II. Gyula pápa is, ezért rendelt is egy 150 fős különítményt, amely három hónapos út végén, 1506-ban vonult be a Szent Péter térre, és azóta is ők védik az éppen aktuális egyházfőt.
A svájci alkotmány 1874-ben megtiltotta, hogy idegen hatalmak svájci katonákat toborozzanak a seregeikbe. Ez alól csak a mindenkori pápa személyes testőrsége kapott felmentést, ekkortól tekinthető a vatikáni különítmény a nagybetűs Svájci Gárdának.
Az egyetlen nagyobb csatát Róma 1527-es feldúlásakor kellett megvívnia a svájciaknak, akkor a május 6-i ostrom során 147-en haltak meg VII. Kelemenért. Azóta ennek az önfeláldozásnak állít emléket, hogy minden új gárdista ezen a napon esküszik fel.
A világ legkisebb hadserege ma 110 tagból áll, a II. János Pál elleni, 1981-es sikertelen merénylet óta kemény kiképzést kapnak, és a kard-alabárd kombináció mellett a gépfegyverrel és más modern fegyverekkel is jól bánnak, illetve szorosan együttműködnek a hagyományosabb megjelenésű vatikáni csendőrséggel is.
A gárda egyébként nemcsak a nevében őrizte meg az eredetét, a mai napig Svájcból toborozzák az új tagokat. Ezen kívül feltétel még, hogy a jelölt egyedülálló, katolikus férfi legyen, legalább 175 centi magas, feddhetetlen előéletű, és a jelentkezés előtt két évet szolgáljon a svájci hadseregben, valamint legyen diplomája. Meglepően nagy a rotáció, két-három évnél tovább általában egyikőjük se szolgál a Vatikánban.
A testület tagjai két-három fős szobákban laknak. A nősülés szabályokhoz van kötve. Évente kb. harminc új gárdistát toboroz a testület három újoncképző iskolában. A 26 napos kiképzés során elvi és gyakorlati útmutatást kapnak a jelöltek, akiktől elvárják az olasznyelv-tudást, az önvédelmi sportokban való jártasságot, valamint a testőrség parancsainak, a helyszíneknek és a személyeknek az ismeretét.
A legenda szerint Michelangelo tervezte a svájci gárda színpompás egyenruháját. Valójában Raffaello volt az, akinek művészete nagy hatást gyakorolt az egyenruha alakulására. Az első gárdisták ruhájáról kevés információ áll rendelkezésre: valószínűleg nem sokban különbözött a korabeli katonákétól, de természetesen a pápa színeit és jelvényeit viselték. A gárdisták jelenlegi öltözete az 1910-es években alakult ki és Jules Répond parancsnok nevéhez fűződik, aki Raffaello freskóiból merített ötleteket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
